️ Napi 1 millió euró: bírság vagy egy testre szabott különadó?

2024. június 13-án az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra büntette Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2020-as migrációs ítéletét.
Ehhez társul egy napi 1 millió eurós kényszerítő bírság, amelynek összege mára meghaladta az 550 millió eurót.

Az ítélet indoklása szerint Magyarország nem hajtotta végre a 2020-as európai bírósági döntést, amely a menekültügyi szabályok uniós értelmezését érintette. Az Európai Bizottság szerint a magyar gyakorlat – különösen
a déli határon működő tranzitzónák,
továbbá a menedékkérelmek tömeges elutasítása azzal az indokkal, hogy Szerbia biztonságos országnak minősül, nem felelt meg az uniós irányelveknek.

Miről szól a jogvita valójában?

A napi 1 millió eurós „büntetés” működését vizsgálva egyre többen teszik fel a kérdést:
ez valóban klasszikus bírság vagy inkább egy testre szabott különadó?

A bírság logikája ugyanis sok szempontból hasonlít egy adóhoz:
Nincs ellenszolgáltatás → A bírság fejében Magyarország nem kap semmilyen szolgáltatást, támogatást vagy előnyt. A pénz nem határvédelmi költségek fedezésére vagy menekültügyi fejlesztésre megy, hanem az EU központi kasszájába folyik be. Ez az adók klasszikus ismérve: fizetsz, de nem egy kijelölt célra és közvetlenül nem kapsz semmit cserébe.
Rendszeres és automatikus beszedés → A bírságot napi szinten írják jóvá, akár hónapokon, éveken keresztül is. Ez a szisztéma jobban hasonlít egy folyamatos befizetési kötelezettségre, mint egyszeri szankcióra.
A jogi vita nem állítja meg → Ahogy az adót is be kell fizetni akkor is, ha vitatjuk, a napi bírság is fut tovább, függetlenül a magyar állásponttól.
Levonással érvényesítik → Ha a kormány nem fizet, az Európai Bizottság egyszerűen levonja az összeget a Magyarországnak járó uniós forrásokból.
Nem konkrét kárt térít meg → Az EU nem szenvedett el kimutatható pénzügyi veszteséget. A cél inkább nyomásgyakorlás és bevétel. Ebben is erősen közelít egyfajta speciális adóhoz.
Az összeg politikailag meghatározottnak tűnik → A napi 1 millió euró nem arányos sem a magyar GDP-vel, sem a migrációs számokkal, sem a tényleges eljárási költségekkel.

️ Hol jelenik meg mindez a magyar családok mindennapjaiban?
A pénzt végső soron nem Brüsszel, hanem a magyar költségvetés fizeti meg.
Ha uniós forrásokat vonnak el:
kevesebb jut egészségügyre,
kevesebb jut bérekre, fejlesztésekre, szolgáltatásokra,
a terhet közvetve a magyar családok viselik.

A kérdés tehát nem elméleti:
bírság, politikai nyomásgyakorlás – vagy egy olyan uniós különadó, amelyet Magyarországnak akkor is fizetnie kell, ha nem ért egyet vele?

#EurópaiBíróság #EU #bírság #különadó #uniósforrások #közérdek #gazdaság #magyarcsaládok