Mi történik az egészségügyi járulékokkal?

Magyarországon 2010 után az adórendszer jelentős átalakuláson ment keresztül . Ennek eredményeként egyszerűbbé és alacsonyabbá váltak a munkát terhelő adók és járulékok, miközben megszűnt az a magánbiztosítókon alapuló egészségügyi rendszer, amely korábban magas adminisztratív költségekkel és komoly társadalmi ellenállással működött.

️ A jelenlegi kormányzati megközelítés lényege, hogy az állam megtartja a felelősséget az egészségbiztosításban, így az ellátás nem függ a jövedelemtől, életmódtól vagy egyéni kockázati besorolástól. Ez kiszámíthatóságot és biztonságot jelent az átlag magyar számára.

️ A Tisza Párt által felvetett javaslat ezzel szemben gyökeres irányváltást jelentene.
A tervek szerint az állam jelentős mértékben visszavonulna az egészségbiztosítás finanszírozásából, és ismét magánbiztosítókra épülő rendszer lépne életbe. Ennek következtében a munkavállalóknak kötelezően szerződniük kellene az újonnan belépő biztosítótársaságokkal.

A jelenlegi szabályokhoz képest a Tisza-javaslat:
lényegesen bonyolultabb járulékrendszert hozna létre,
közvetlenül csökkentené a munkavállalók havi nettó jövedelmét,
kedvezőtlenül érintené az átlagbért keresőket is,
a magasabb jövedelműekre további terheket róna.

Különösen súlyos kockázatot jelentene a hátrányos helyzetű csoportok számára, akik akár ki is szorulhatnak az egészségügyi ellátásból. A biztosítók számára ellenőrizhetővé válna a biztosítottak életmódja és szokásai, ami újfajta kiszolgáltatottságot teremtene.

👉 Miért hordoz ez komoly kockázatot a magyar háztartások számára?
Mert az egészségügy nem piaci szolgáltatás, hanem alapvető biztonság. Ha az állam hátralép, a kockázat az egyénre hárul – különösen a legkiszolgáltatottabbak rovására.

A kérdés tehát világos:
megmaradjon az állami felelősségvállalás és kiszámíthatóság – vagy visszatérjünk egy bizonytalan, magánbiztosítók által vezérelt rendszerhez?

#egészségügy #járulékok #szociálisbiztonság #gazdaság #felelősség #társadalom