Több százmillió eurós büntetés – de ki fizeti meg valójában az árát?

2024. június 13-án az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra büntette Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2020-as migrációs ítéletét.
Ehhez társul egy napi 1 millió eurós kényszerítő bírság, amelynek összege mára meghaladta az 550 millió eurót.

Miről szól a jogvita valójában?

Az EU azt akarja elérni, hogy a migránsok Magyarország területén nyújthassák be a menekültkérelmüket, ne a szerb oldalon, ezzel belépést kapva az Unió területére. A magyar rendszer ezzel szemben tranzitzónákhoz kötötte a kérelmek beadását, szigorú beléptetéssel és ellenőrzéssel.

️ Miért büntetnek minket napi 1 millió euróra?
900 ezer euró/nap: a menekültkérelmek szigorú elbírálása miatt
100 ezer euró/nap: az elutasított, illegálisan tartózkodók visszaküldésének szabályai miatt
Az uniós bíróság szerint a tranzitzónák zárt jellege és a belépés korlátozása sértette a menedékjoghoz való hozzáférést.

De mit jelent ez valójában számodra, magyar állampolgárként? Hol van ebben az igazi kockázat?
• 325 millió eurót már automatikusan levontak a Magyarországnak járó, 2021–2027-es kohéziós forrásokból
• A bírságokra 10–12% közötti késedelmi kamat rakódik (EKB-alapkamat + 8%)
• ️ Kevesebb pénz jut utakra, kórházakra, fejlesztésekre, béremelésekre
👉 Ez közvetlenül rontja a gazdasági felzárkózást és a mindennapi életszínvonalat

️ Miért tart ki a kormány?
A kormány álláspontja szerint a szabadon mozgó kérelmezők rendszere ellehetetleníti az elutasítás utáni kitoloncolást, ahogy azt több nyugat-európai példa is mutatja.
Ezért Magyarország egy nemzetközi ügyvédi iroda bevonásával pert indított az Európai Unió Bíróságán a rendkívüli mértékű és szokatlan pénzbüntetés miatt.

️ A tét nem jogtechnikai kérdés.
Hanem az, hogy
• ki dönthet Magyarország határainak védelméről,
• ki viseli a migráció pénzügyi terheit,
• és hogy az uniós szankciók ára végül a magyar családoknál csapódik-e le.

Elfogadható szerinted, hogy politikai nyomásgyakorlás miatt százmilliárdok hiányozzanak a magyar gazdaságból, fejlesztésekből és közszolgáltatásokból?
Írd meg a véleményed!

Korábban már bemutattuk:
Nyugat- és Dél-Európa összes országában a lakosság több mint 10%-a az Európai Unión kívül született – elsősorban Észak- és Közép-Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, valamint Ukrajnában.
A kormány álláspontja szerint ez nem elméleti vita, hanem hosszú távon meghatározó társadalmi és gazdasági folyamat, amely alapjaiban formálja át az érintett országok mindennapi működését, közbiztonságát és jóléti rendszereit. A részleteket a kommentben találod – érdemes elolvasni.👇📖

#EurópaiUnió #EUB #Magyarország #migráció #menekültügy #szuverenitás #határvédelem #kohéziósforrások #bírság #kényszerítőbírság #közpénz #gazdaság #fejlesztések #életszínvonal #közbiztonság #politikaiNyomás #nemzetiÉrdek #magyarCsaládok