Egy egészen váratlan fordulatban a Politico “Oroszország legértékesebb eszközének” (vagy más szabad fordításban “vagyontárgyának” - “Russia's most valuable asset”) nevezi a... na kit? Magyarországot? Nem, a Belgiumot

E közben az Európai Bizottság és annak vezetője, Ursula von der Leyen napok óta kritizálja és nyomást próbál helyezni a belga miniszterelnökre, Bart De Weverre, és arra kényszeríteni a belgákat, hogy tegyék elérhetővé a Belgiumban befagyasztott orosz vagyont - ami megközelíti a 200 milliárd eurót. Válaszul von der Leyennek írt levelében Wever azt írja, hogy szinte kizárt, hogy a háború végén Oroszország vesztesként kerül ki a konfliktusból, vagyis egy ilyen döntés minden jogi súlya közvetlenül a belgákat és nem a bizottságot fogja terhelni. Nem mellesleg óriási hosszú távú hatásai is lehetnek: a befektetői bizalom megingása vagy a Belgiummal szembeni nemzetközi orosz perek miatt az egész európai pénzügyi rendszer roppanhat meg.

️A Belgiumban lévő orosz vagyont kezelő Euroclear pedig ugyancsak azzal fenyegeti a bizottságot, hogy bírósághoz fordul az EU vezetésével szemben. Vagyis azt a paradox helyzetet látjuk, ahogy éppen Brüsszel harcol a nyilvánosság előtt Brüsszellel szemben…

A háború kezdetén, 2022 elején a külföldön lévő orosz pénzügyi tartalékokat szankciók keretében fagyasztották be. Az összeg elérte a 300 milliárd eurót - Ukrajna becsült helyreállításának mintegy fele. Ebből is 210 milliárd euró az EU-ban van, amiből 180 milliárd történetesen Belgiumban. Vagyis a befagyasztott orosz források mintegy 60%-a felett Belgium diszponál.

Alapvetően a koncepció az lenne, hogy Oroszország mindaddig nem kapja vissza azt a pénzt, amíg a háború nem ér véget, hogy ezeket a forrásokat addig se tudja háborús célokra fordítani. Ha pedig véget ér a háború, akkor remények szerint majd jóvátételt fizet ebből a pénzből.

Néhány év elteltével a koncepció változott: kitalálták, hogy a szuverén orosz vagyont azért nem lehet elkobozni, de annak a hozamát igen. Ennek keretében 2024-től kezdve Ukrajna már kapott jelentős forrásokat ebből a pénzből. Ugyanakkor mivel közvetlenül csak a hozam még kevés lett volna (évi néhány milliárd euró), ezért Ukrajna egy 50 milliárd dolláros hitelcsomagot kapott - aminek a fedezete a befagyasztott orosz vagyon jelenlegi és jövőbeli hozama.

2025-ben már ez sem lett elég. Az EU már nem tud sokkal több pénzt adni, a háborút pedig finanszírozni kell. Ezért közel 4 év után kitalálták, hogy mi lenne, ha már nem csak a hozam lenne az Ukrajnának nyújtott hitel fedezete, hanem az EGÉSZ orosz vagyon.

️Na ez már igen csak problémás, hiszen a nemzetközi jog egyik alapelve, hogy az államok vagyona (különösen a jegybanki vagyon) védelmet élvez más államok jogi eljárásaival szemben. A vagyon befagyasztása ideiglenes intézkedés, de az elkobzás a tulajdonjog végleges elvételét jelenti.

Emiatt álltak ebben bele jogosan a belgák, ami után a február óta hatalmon lévő belga miniszterelnök, Bart De Wever óriási nyomással szembesül a saját politikai közösségétől, a (Belgiumon kívüli) nyilvánosságtól és a médiától egyaránt.

De Wever azért igen nehezen vádolható oroszbarátsággal - az elmúlt években végig aktívan Ukrajna támogatása mellett kardoskodott, 2022-ben pedig pszichopatának nevezte Vlagyimir Putyint és Hitlerhez hasonlította. A sajtóban most mégis ő lett “Oroszország legértékesebb eszköze”.

Belgium teljesen érthetően mondja, hogy amit az EU akar, az egy aránytalan kockázatvállalás. Bár a döntés uniós szintű lenne, annak minden jogi és pénzügyi következménye kizárólag Belgiumot terhelné. Az ország attól tart, hogy az orosz vagyon teljes elkobzása egy globális pénzügyi válságot robbantana ki, és csődbe vinné az európai pénzpiac egyik legfontosabb intézményét (az EuroCleart, ami egy brüsszeli székhelyű nemzetközi értéktárnál (CSD - Central Securities Depository) ahol az orosz vagyon letétbe helyezve).

- Jogi vetület: Ha Belgium törvényt hoz a vagyon elkobzásáról, az csak Belgiumban és az EU-ban érvényes. Oroszország azonban beperelné az Eurocleart olyan országok bíróságain (pl. Hongkong, Dubaj), amelyek nem ismerik el a nyugati szankciókat. Ha ezek a bíróságok Oroszországnak adnak igazat, az Euroclear teljes tőkéjét elperelhetik, ami csődbe vinné az intézményt.

- Pénzügyi stabilitás megingása: Az Euroclear a globális pénzügyi rendszer egyik központi eleme. Ha ez a cég meginog vagy csődbe megy a perek miatt, az blokkolhatja a nemzetközi tranzakciókat, ami az egész európai bankrendszert magával ránthatja (!). A belga államnak kellene kimentenie, ami hatalmas teher lenne.

- Befektetői bizalom: Ha az EU elkobozza egy szuverén állam vagyonát, más országok (pl. Szaúd-Arábia, Kína, Brazília) úgy gondolhatják, hogy az ő pénzük sincs biztonságban Európában. Emiatt kivonhatják tartalékaikat az euróból, ami gyengítené az európai fizetőeszközt és a gazdaságot.

- Európai vagyon kérdése: Oroszország már jelezte, hogy válaszul ők is elkoboznák a náluk lévő nyugati (belga, német, francia) vállalatok még Oroszországban maradt vagyonát.

️Múlt héten Bart De Wever egy hosszú interjút adott a belga La Libre lapnak (én a Meduzában közölt leirattal dolgoztam, mert a belga eredetije paywall-os), amelyben többek között a következőket mondta:

“A nyomás ebben a kérdésben hihetetlen. Van egy csapatom, amely éjjel-nappal csak ezen dolgozik. Ez egy nagyon szép történet lenne: elvenni a pénzt a gonosztól, Putyintól, és odaadni a jófiúnak, Ukrajnának. De még soha nem történt meg, hogy egy másik ország befagyasztott eszközeit, szuverén alapjait ellopták volna. A Orosz Központi Bank pénzéről van szó. Még a második világháború alatt sem foglalták le Németország pénzét. Háború idején a szuverén eszközöket befagyasztják. A háború végén pedig a vesztes államnak le kell mondania ezekről az eszközökről, vagy azok egy részéről, hogy kártalanítsa a győzteseket.

De ki hiszi azt komolyan, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez mese, ez egy illúzió. Nem is kívánatos, hogy veszítsen, és hogy egy nukleáris fegyverekkel rendelkező országban instabilitás törjön ki. És ki hiszi el, hogy Putyin beletörődik majd az orosz eszközök elkobzásába? Moszkva világossá tette számunkra, hogy a lefoglalás esetén Belgium és én személyesen „örökre” érezni fogjuk a következményeket. Véleményem szerint az “örökre” egy elég hosszú idő...

Oroszország is elkobozhat bizonyos nyugati eszközöket: az Euroclear 16 milliárddal rendelkezik Oroszországban. Az összes belga gyár Oroszországban szintén elkobozható. És ha Belarusz és Kína is elkobozza a nyugati eszközöket? Gondolkodott valaki komolyan ezen? Nem, nem gondolták át. Megkérdeztem európai kollégáimat, hogy hajlandók-e megosztani a Belgiumot fenyegető kockázatokat. Csak Németország mondta, hogy hajlandó... Kockázatmegosztás nélkül mindent meg fogok tenni, hogy megakadályozzam ezt a tervet. Ennyi.”