Segély vagy munka – merre érdemes haladnia a magyar gazdaságnak?
A közéleti vitákban egyre gyakrabban kerül elő a kérdés: „adjunk hálót vagy tanítsuk meg halászni?”

A Tisza Párt gazdasági elképzelései több elemzés szerint inkább egy szociálpolitikai hangsúlyú irányt jelölnek ki, ahol az állami szerepvállalás és a segélyezési rendszer kerülne előtérbe a piaci ösztönzők helyett.
A sajtóhírek alapján több jelenlegi juttatás – például a családi adókedvezmények 👨‍👩‍👧, a gyed👶, egyes gyermekellátások, valamint az özvegyi nyugdíj (amelyet megadóztatnának) – átalakulna vagy szűkülne, miközben a szociális támogatások köre bővülne. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden segély rossz vagy minden munkaalapú elem jó — de érdemes megérteni, mi a különbség a két modell között, és hogyan hatnak a mindennapi életünkre.

Mi jellemzi a segélyalapú és a munkaalapú társadalmat?

Segélyalapú modell
Ebben a rendszerben nagyobb hangsúlyt kapnak az állami juttatások, amelyek sok esetben nem kötődnek munkavégzéshez. Rövid távon valóban segítséget jelenthetnek, de hosszabb távon fennáll a veszélye, hogy több lesz a támogatásra szoruló, miközben kevesebben termelik meg a szükséges forrásokat. Magyarországon ez a rendszer a 2010-es évekig erősen jelen volt.

Munkaalapú modell
Itt a cél az, hogy minél többen dolgozzanak, és a támogatások is a munkavégzést ösztönözzék. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi érték is, hogy minél több ember lépjen be a munka világába, és aki átmenetileg nem tud dolgozni, annak az állam a visszajutást ️ segítse. Magyarország az elmúlt 15 évben ebben az irányban mozdult el.

Miért fontos ez most?
Az európai gazdaság évek óta stagnál, az USA és az EU közötti kereskedelmi megállapodás pedig további versenykihívások elé állítja az uniós (köztük a magyar) vállalkozásokat. Erre válaszul:

elindult a 3%-os kamatozású kkv-hitelprogram,
bevezetésre került a 11 pontos kkv-adó- és adminisztrációcsökkentési reform,
és megszületett az amerikai pénzügyi védőpajzs-megállapodás️, amelyhez csak néhány, az USA-val kiemelten együttműködő ország csatlakozik.

Ezek az intézkedések mind azt szolgálják, hogy a magyar gazdaság a nehezebb nemzetközi környezetben is versenyképes maradjon, és a vállalkozások stabil működése révén minél több ember számára teremtsen biztos megélhetést a munkából.

Összegzés
A vita tehát nem arról szól, hogy szükség van-e szociális 🤝 védelemre – természetesen van.
A kérdés inkább az: merre billenjen a hangsúly?
A segélyezés rövid távon könnyebbséget adhat, de hosszabb távon kikezdheti a gazdaság alapjait.
A munkaalapú modell ezzel szemben a tartós növekedésre és a saját teljesítményen alapuló előrejutásra épít.

️ Ti mit gondoltok? Melyik út biztosít stabilabb jövőt a magyar családoknak: a segélyezés vagy a munkára építő gazdaságpolitika?

#gazdaság #munkaalapútársadalom #szociálpolitika #kkv #versenyképesség #gazdaságpolitika