Tudtad, hogy a „kereskedelmi háború” kifejezést már le...

Tudtad, hogy a „kereskedelmi háború” kifejezést már legalább 300 éve használják?

Németh Viktória elemzőnk nemrég előadást tartott az Mathias Corvinus Collegium - MCC Világgazdasági Műhelye és a Center for Applied History and International Relations Theory közös, „The New Age of Mercantilism” című workshopján.

Vajon hogyan használják a vámokat az iparágak fejlesztésére?

Miért emelik ki a hightech szektor szerepét a gazdasági növekedésben, és hogyan kapcsolódik mindez a 2025-ös közgazdasági Nobel-díjhoz?

️ Az európai versenyképesség javítása iparpolitika és energiapolitika újragondolása nélkül megkerülhetetlen feladat – de vajon hogyan lehet ezt összeegyeztetni a versenypolitikával?

👉 A válaszokért olvassátok el a posztot!

#Oeconomus #MCC #kereskedelmihaboru #szabadkereskedelem #gazdasaginovekedes #versenykepsseg #hightech #iparpolitika #energia

Németh Viktória - 2025. 11. 20.

️ Kereskedelmi háború(k): Gondoltad volna, hogy a kereskedelmi háború kifejezést már legalább 300 éve használják?
A kereskedelmi háború kérdéseiről beszélgettünk az #MCC Világgazdasági Műhelye és a Center for Applied History and International Relations Theory közös „The New Age of Mercantilism” című workshopján, ahol nem régiben alkalmam volt előadni.
A világgazdaság folyamatainak legfőbb üzenete a következő: ️ világgazdaság még mindig sokkal nyitottabb, mint amilyennek a hírek alapján érzékeljük. Az európai versenyképesség javítása az iparpolitika és az energiapolitika újragondolásával megkerülhetetlen feladat a kontinens számára, ha nem akar lemaradni az Egyesült Államoktól és Kínától.
Miért juthatunk erre a következtésre?
A kereskedelmi háború ellenére a nemzetközi kereskedelem még mindig azokon a történelmi magaslatokban jár, amelyek az elmúlt 20 évet jellemezték. Például a 2008-as válságnak és a koronavírus-járvány miatti lezárásoknak lényesen negatívabb hatással voltak a világgazdaság nyitottságára. ️ A gazdaság azonban ezekhez a sokkokhoz is alkalmazkodott.
A kereskedelmi háború megmutatja, hogy a gazdaság a nemzetközi nyomásgyakorlás eszköze is lehet, amelyet már több száz éve, de feltételezhetően annál is régebben használnak. A nemzetközi kapcsolatok tudománya ezt kemény hatalomnak nevezi, hasonlóan a katonai erőhöz.
A kereskedelmi háború függetlenül a konfliktusos jellegétől, mégsem követel emberéleteket, illetve nem jár olyan fizikai rombolással az épületekben és infrastruktúrában, mint egy katonai eszközökkel megvívott háború.
Ritkán gondolunk arra a tényre, hogy Kína az elmúlt két évtizedben saját történelmi pozícióját igyekezett visszanyerni. Több ezeréves nagyhatalomként az a különleges állapot, hogy az elmúlt 200 évben nem volt ebben a meghatározó szerepben. Éppen ezért az Egyesült Államok és Kína gazdasági konfrontálódás nem váratlan, és nem csupán Donald Trump elnökségét jellemezte, Joe Biden elnöksége alatt is fennmaradt a kereskedelmi háború.
A vámoknak más gazdasági funkciója lehet: A külföldi termékekre kivetett vámokat sok gazdaság a múltban arra használta, hogy felneveljen bizonyos fejlett, csúcstechnológiás iparágakat.
Utóbbi tényezőt, vagyis a hightech ágazatok szerepét a gazdasági növekedésben az idei, 2025-ös közgazdasági Nobel-díj is újra a gazdasági gondolkodás fókuszába helyezte.
Philippe Aghion, a közgazdasági Nobel-díj idei egyik nyertese, úgy fogalmazott:
️ „Európában a versenypolitika nevében nagyon elleneztük az iparpolitika minden formáját. Szerintem ezen a téren kell fejlődnünk, és meg kell találnunk a módját az iparpolitika összeegyeztetésének olyan területeken, mint a védelem, az éghajlat, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia”. (Philippe Aghion, 2025)
Ez azt jelenti, hogy nem ringathatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy Európa a vámháború miatt szenved el gazdasági visszaesést, a versenyképességén kell javítania a növekedéshez, ipara fejlesztésével és az energiapolitikája újragondolásával.