Egy kis színes történet vasárnapra, amely jól mutatja az orosz hatalom viszonyát a Nyugathoz. Íme, a "fehér kóla" története. A Coca Cola egyetlen egyszer, 1946-ban Georgij Zsukov orosz marsall számára készült kólája, amely teljesen átlátszó volt, és áttetsző üvegekben érkezett, vörös csillagos kupakkal a tetején. Ez úgy hangzik, mint valami városi legenda, csak hogy a történet igaz, a kor forrásai megerősítik.

Georgij Zsukov először valamikor a II. világháború alatt, az egyik amerikai-szovjet találkozón kóstolta meg az amerikai italt, a kólát - és imádta. A Coca Cola azonban egyértelműen az úgy nevezett amerikai életérzés és az USA által képviselt kapitalizmus szimbóluma volt, és hát a sztálini Szovjetunióban nem volt egy életbiztosítás, ha valaki egy ilyen ital fogyasztásán kapott volna rajta. Ezért Zsukov már a háború végén egy különös kéréssel fordult az amerikaiakhoz, az Ausztriában lévő amerikai megszállási övezet vezetésén, Mark W. Clark tábornokon keresztül: olyan kólát kért, amely messziről nem kólára, hanem vodkára emlékeztetett.

A kérés közvetlenül az amerikai elnökhöz, Harry S. Trumanhoz futott be (prioritások ugyebár…), aki kapcsolatba lépett a Coca Cola akkori vezetőjével, James Farleyval. Zsukov kérését végül teljesítették: az egyik adagot az ital jellegzetes színét adó karamell színezék nélkül gyártották le, így a kóla átlátszó lett. A tetejére végül egy vörös csillagos kupakot raktak, hogy véletlenül se legyen senkinek kérdése az eredetét illetően. Kívülről az ital tényleg pont úgy nézett ki, mintha víz - vagy vodka - lenne. Így született meg a történelem extrém limitált szériás Coca Colája - a Fehér Coke, amiből összesen 50 ládát gyártottak és küldtek Zsukovnak. 1946 után azonban berobbant a hidegháború időszaka, Churchill fultoni beszédével (“Vasfüggöny ereszkedett le Európára”...), és a Truman-doktrína 1947-es meghirdetésével (a Szovjetunió feltartóztatásáról), és Zsukov marsall soha többé nem kapott limitált, fehér kólát (és soha többet nem is gyártottak belőle).

Egyébként ha már Zsukovról volt szó, a szovjet diktátor, Sztálin is titokban imádta a nyugati kultúrát, csak ő nem a kólát, hanem a hollywood-i filmeket. Miközben a Szovjetunióban a hollywood-i filmek be voltak tiltva, Sztálinnak mind a Kremlben, mind a rezidenciáin felszerelt privát mozitermei voltak, ahol éjszakába nyúlóan nézett filmeket. Sztálin lánya, a később, 1967-ben USA-ba szökött Szvetlana Allilujeva szerint apja imádta például a Tarzan vagy a “Boy’s Town” című filmeket - ez utóbbit szerinte legalább 25 alkalommal látta. Állítólag Charlie Chaplint is imádta, de az nem maradt meg az utókornak, hogy vajon mit szólt a diktátori hatalmat szatírikusan kifigurázó filmjéhez, “A diktátorhoz”.

P.S.: a kommentekben előjött, hogy 2018-ban Japánban is piacra dobtak egy limitált kiadású kólát, a Coca Cola Plus-t, amely cukor és színezék nélkül került forgalomba, és szintén átlátszó.