Tudtad, hogy a „pénzügyi védőpajzs” nem a bajba jutott országok mentőöve, hanem a legerősebb gazdaságok egyik legfontosabb eszköze? ️

A devizaswap-csatorna olyan megállapodás, amely válság vagy spekulatív támadás esetén biztosítja, hogy a partnerek előre meghatározott árfolyamon kicserélhessék egymás fizetőeszközét.

Ez segít megelőzni a devizahiányt, stabilizálja az állampapírpiacokat, és növeli az ország védelmi képességét a hirtelen árfolyam-ingadozásokkal szemben.

A Donald Trumppal folytatott csúcstalálkozón ilyen együttműködés jött létre hazánk és az Egyesült Államok között is. Globálisan 43 ország – köztük Kanada, Japán, Kína, Svájc és az Egyesült Királyság – rendelkezik aktív devizacsere-csatornával.

A legtöbb esetben ezekre a csatornákra sosem kerül sor, hiszen már a meglétük is eltántorítja a spekulatív befektetőket. A biztonsági háló tehát önmagában stabilizálja a pénzügyi környezetet – ezért nevezik „védőpajzsnak”.

Fontos: ez nem hitel és nem segély, hanem kölcsönös megállapodás, amelyben mindkét fél visszafizeti a csereösszeget.

Célja a devizalikviditás fokozása, nem pedig a támogatásnyújtás.

A „pénzügyi védőpajzs” tehát nem a gyengék mentőöve, hanem a fejlett gazdaságok közös biztonsági rendszere – amely a stabilitás egyik kulcsa a globális pénzügyi térben.

A teljes elemzés linkje az első kommentben!