Ritka diplomáciai pillanatok Magyarország és Izrael között – László Dávid írása remekül összefoglalja, miért is fontos ez a kapcsolat.

Miközben Szijjártó Péter Budapesten fogadta Gideon Szaár izraeli külügyminisztert a valaha volt legnagyobb izraeli üzleti delegációval, Bóka János épp Jeruzsálemben tárgyalt. A héten pedig jön a Pro-Israel Summit, az Alapjogokért Központ éves konferenciája. 🤝

Ezek az események nemcsak a politikai és biztonsági együttműködés szempontjából jelentősek, hanem gazdasági előnyöket is hoznak: az izraeli-magyar kereskedelem tíz év alatt megduplázódott, és régiós szinten is kiemelkedő.

A két ország gazdasági kapcsolata egyre sokszínűbb.
A jó diplomácia ma valóban gazdasági értékké válik.

👉 Kövesd László Dávidot, ha érdekel a külpolitika és a gazdasági összefüggések háttere!

#Izrael #Magyarország #diplomácia #kereskedelem #stabilitás #gazdaság #innováció #LászlóDávid

Azért az ilyen is ritka.
1. Szijjártó Péter Budapesten fogadja Gideon Szaár izraeli külügyminisztert, aki az eddigi legnagyobb üzleti delegációval érkezett.
2. Közben Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter (illetve antiszemitizmus elleni miniszteri megbízott) Jeruzsálemben vendégeskedik, ahol találkozott mások mellett Sharren Haskel külügyminiszter-helyettessel.
3. Kedden pedig ismét Pro-Israel Summit: az Alapjogokért Központ éves Izrael-barát konferenciája.

️Miért jó ez nekünk? Magyarország szempontjából nyilvánvalóan egy békés és stabil Közel-Kelet az érdek. Ennek megteremtésében pedig Izraelnek kulcsszerepe van. Sőt, Izrael nélkül egyszerűen nem megy. 2023. október hetedike óta egy új biztonsági rendszer alakul ki: ennek része Gáza, de az iráni ellenállás tengelyének repedezése, így a Hezbollah meggyengülése, a szíriai hatalomátvétel, stb. A folyamatnak még korántsem tartunk a végén.

Persze a térségben sem mi vagyunk a legnagyobb „játékosok”. Ami tenni tudunk, azt viszont értékelik. Nemcsak politikailag és diplomáciailag, de társadalmilag is.

️A jó politikai kapcsolatok gazdaságilag is készpénzre válthatók. Az izraeli-magyar kereskdelmi forgalom az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedett, kétszeresére nőtt. A mérleg nyelve egyértelműen az export felé billen.

A volumen nyilván nem mérhető legnagyobb parnereinkhez, mint például a németekhez, vagy szomszédainkhoz. Viszont meghalad olyan európai országokat, mint a finnek vagy éppen a norvégok. Régiós viszonlatban pedig magasan kiemelkedik, az Öböl menti arab országokkal együttesen nem kereskedünk ennyit.

Az OEC 2023-as adatai szerint Magyarország főként autókat (25,4%) és számítógépeket (19,8%) ad el Izraelbe. Izraelből pedig növényvédő szerek (10,7%) jönnek. A kereskedelmi paletta nagyon sokszínű, mindennel IS kereskedünk.

Ukrajna az EU fókuszában, de mi lesz Európa versenyképességével?

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média