Európa legtöbb államában a lakásállomány jelentős része az 1960-as években épült.

️ A nagyszabású lakásépítés válasz volt mind a gyors ipari és népességnövekedésre, mind a második világháború utáni súlyos lakáshiányra. A magyarországi lakásállomány jelentős része is 1961-1980 között épült, az új lakások építése 1975-ben érte el a csúcspontját, ezután folyamatosan csökkent.

A KSH adatai szerint 1975-ben közel 100 ezer új lakással gyarapodott a magyarországi lakásállomány. Egy statisztikus szerint nem lesz még egyszer olyan szerencsés kollégája, aki ekkora adatot tud rögzíteni ebben a témában.

Valóban lehetetlennek látszik akárcsak a közelébe kerülni az évi 100 ezer új lakásnak, de a statisztikai adatokból egyértelműen látszik, hogy az egyes otthonteremtési támogatások látványosan emelik az új lakások számát.

1975 után a mélypont 1999-ben volt, amikor alig több, mint évi 19 ezer új lakás épült Magyarországon.

Az első Orbán-kormány hivatalba lépésével jelent meg a rendszerváltás utáni első otthonteremtési program, 2000-től 2004-ig folyamatosan nőtt az új lakások száma. 2004-ben ért el a csúcspontra, amikor közel 44 ezer új lakás készült el.
Újabb fordulópontot a családi otthonteremtési kedvezmény, a babaváró hitel és az otthonfelújítási támogatás bevezetése jelentett. Míg 2013-2015 között évi alig 7-8 ezer lakás épült, a csoknak köszönhetően 2020-ban az új építésű lakások száma már meghaladta a 28 ezret.
A COVID-járvány és az orosz-ukrán háború miatti gazdasági válság Magyarországon is negatívan érintette az építőipart. De az előzetes adatok alapján már most kijelenthetjük, hogy az Otthon Start szeptember elsejei elindulásával újabb erős felfutás várható.

#OtthonStartProgram #OSP #otthonteremtés #lakáspiac #lakásépítés #csok #csokplusz #falusicsok