Miközben az elmúlt egy hét a pokrovszk környékére történő ukrán átcsoportosítások miatt bizonyos orosz katonai sikereket hozott a front észak-keleti részén (Sziverszk és Kupjanszk környékén), addig a gazdaságban az oroszok helyzete nem túl rózsás. A gazdaság stagnálás közelébe került (az idei évre már a hivatalos orosz előrejelzések is csak 1%-kal számolnak), a kőolajbevételek meredeken zuhannak, az Ukrajnában vívott háború már negyedik éve elviszi a költségvetés harmadát (az összes kiadás a hadseregre és a biztonsági szervekre pedig a költségvetés több mint 40%-át), a költségvetési deficit pedig már augusztusban meghaladta az éves határt.

Ebben a helyzetben a Kreml tovább hárítja a lakosságra a háború terheit. Az orosz parlament elé került reformcsomag szerint az áfa mértékét 2026. januárjától 20%-ról 22%-ra emelik, és drasztikusan csökkentik az egyszerűsített adózásban működő vállalkozások keretét (évi 60 millió rubelről évi 10 millióra, vagyis kb. évi 40 millió forintra). Vagyis lényegében az orosz kisvállalkozások túlnyomó része innentől kezdve jóval többet fog adózni.

Lehet, hogy még a 22% sem tűnik magas áfának, azonban fontos összehasonlítani ezt az Oroszországhoz hasonló nagy kőolajtermelő országokkal. Oroszország a világ legnagyobb országa, és az egyik nyersanyagokban leggazdagabb ország. Az orosz költségvetési bevételek legnagyobb része a nyersanyagokból származik, illetve származott - háború előtt ez a bevételek 35-40%-át tette ki. 2025-ben ez jelentősen csökkent, becslések szerint a bevételek 25%-át jelentheti. A Reuters becslései szerint a legnagyobb tételt a tavalyi évben már a beszedett áfa jelentette: a költségvetés 37%-át fedezte.

A hasonló, nyersanyag bevételekből gazdálkodó országok jóval alacsonyabb áfát alkalmaznak (Katar 5%, Egyesült Arab Emírségek 5%, Szaúd-Arábiában is 5% volt 2020-ig, aztán 15%-ra emelték).

Az orosz hatóságok ráadásul néhány éve egyszer már emelték az áfát - 2018-ban a korábbi 18%-ról 20 százalékra emelték.

Maga Putyin és az orosz döntéshozók egészen mostanáig ígérték - hogy a háborút NEM fogják megfizettetni a lakossággal, és az adózás változatlan marad. Tavaly Putyin azt ígérte, hogy a fő adózási paraméterek legalább 2030-ig változatlanok maradnak majd, a pénzügyi miniszter, Anton Sziluanov a nyári szentpétervári fórumon pedig azt, hogy a “tisztviselők megegyeztek, az adókhoz nem nyúlunk”. Vagyis vagy tervben volt, de inkább hazudtak, vagy (és ez a valószínűbb) az olajbevételek csökkenése és a gazdaság rossz kilátásai időközben tették indokolttá ezeket a népszerűtlen lépéseket.

Ebben a helyzetben nyilván nem segítettek az augusztus óta az orosz energia infrastruktúra ellen zajló ukrán támadások sem. Az orosz kőolajfeldolgozás 17-19%-a nem egészen két hónap alatt kiesett. Az illusztrált képeket éppen ez látható: hosszú sorok az orosz benzinkutakon az üzemanyaghiány miatt, ami bizonyos orosz régiókat érinti (az egyik mellékelt képen a felirat: 92-es és 95-ös üzemanyag csak üzemanyag kuponokra és üzemanyag kártyára).

Ugyanakkor a Kreml lépései azt mutatják, amit az elmúlt években mondtam: nem lesz orosz gazdasági összeomlás, hanem folyamatos és fokozatos lecsúszás. Az Ukrajna elleni agresszióval Oroszország alsó hangon 10-15 évet veszített a fejlődéséből. A háború több mint 3,5 éve után Moszkva a megnövekedett háborús kiadásait nem a gazdasági potenciálja által kénytelen fedezni, hanem azzal, hogy még több pénzt szed a lakosságától. Nyilván a háborúra, és az az érdekes, hogy ezt az orosz pénzügyi minisztérium még nyíltan ki is mondja.

Azonban ebből is látható, hogy Putyin még mindig a katonai győzelemben hisz, és ennek oltárán hajlandó további terheket róni a gazdaságra, illetve a lakosságra. Ha azzal számolna, hogy rövid időn belül vége lesz a háborúnak - és ezzel jelentősen csökkennének a háborúra fordított kiadások - akkor ezekre az intézkedésekre nem lenne szükség.