Egyre több a bevándorló az EU munkaerőpiacán – de milyen áron?

Az Európai Unióban ma már a 15–64 éves foglalkoztatottak 6%-a EU-n kívül született bevándorló, míg tíz éve ez az arány csak 4% volt. Több nyugati tagállamban (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország) milliós nagyságrendben vannak olyan munkaképes korú bevándorlók, akik egyáltalán nem dolgoznak. Például Belgiumban a bevándorlók 65%-a, Franciaországban több mint fele nem dolgozik.

️ A tartós munkanélküliség, a nyelvi akadályok és a gyenge integráció komoly terhet jelentenek a szociális rendszerekre, és növelhetik a deviáns magatartás és a bűnözés kockázatát is.

Magyarország ezzel szemben kiemelkedik az uniós mezőnyből: nálunk a foglalkoztatottaknak mindössze 0,5%-a bevándorló, az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. Ráadásul a hozzánk érkező vendégmunkások jelentős része (pl. szerb és ukrán) anyanyelvi szinten beszél magyarul, ami nagymértékben megkönnyíti a munkavállalást és az integrációt.

👉 Ez nem véletlen: a kormány következetes politikája garantálja, hogy a magyar munkahelyek elsősorban a magyaroké maradjanak, miközben szabályozott keretek között, ellenőrzötten történik a vendégmunkások foglalkoztatása.

Ti mit gondoltok: meddig tartható fenn a nyugati országokban a szociális rendszerek terhelése ilyen nagyságrendű munkanélküli bevándorlói tömegekkel?

👇 A részletekért kattints a kommentben megosztott cikkre.

#EurópaiUnió #foglalkoztatás #bevándorlás #munkaerőpiac #gazdaság #Magyarország #biztonság #kormányzatiintézkedés #stabilitás #integráció #EU #társadalom #EgyetlenRosszVálasztásIsElég #VisszafordíthatatlanProblémák