️A gazdaságpolitikai viták visszatérő kérdése a társasági nyereségadó mértéke. Európában igen széles skálán mozog a vállalatok eredményét terhelő adó nagysága; 35 százalékkal Máltán a legmagasabb, míg hazánkban csupán 9 százalékkal a legalacsonyabb.
A legnagyobb ellenzéki párthoz köthető javaslat a társasági nyereségadót az EU-ban a nyolcadik legmagasabb szintre, 25 százalékra emelné, amely a 21,5 százalékos uniós átlagnál is magasabb.
A vállalatok eredményét terhelő adó emelésével romlana Magyarország vonzóképessége a befektetők körében. Emiatt az elmúlt években a sorra hazánkba érkező vagy pedig gyárbővítést végrehajtó nagyvállalatok esetében tömeges elbocsátásra lehetne számítani, ezzel a létbizonytalanságot fokozva és a munkanélküliséget növelve.
Összességében tehát az adóemelés rontja a gazdaság bővülési potenciálját és a kiszámíthatóságot. Az elmúlt években a társasági nyereségadóból származó források a magyar központi költségvetés bevételeinek 2,5-3,5 százalékát adták, így emelésével nem lehet jelentősen tágítani a fiskális mozgásteret.
Versenyelőnyhöz juthat az az ország, amely alacsony adókat vet ki a vállalatokra, ugyanis ezzel fokozni tudja a tőkevonzási képességét. Ez különösen fontos azon kelet-közép-európai országok számára, amelyekben a szovjet megszállás miatt nem valósult meg a vállalkozási hajlandósághoz szükséges tőkefelhalmozás. Alacsonyabb adóterhek mellett a cégeknek nagyobb mozgásterük nyílik a beruházásra és az innovatív tevékenységekre.
A magas, esetenként az eredmény szerint többsávos társasági nyereségadót pártolók a stabil adóbevételekkel érvelnek, amely állítást azonban a tények nem támasztanak alá. Az Európai Bizottság tavaly számos olyan országgal szemben indított a felborult költségvetési egyensúly miatt túlzottdeficit-eljárást, ahol a legmagasabb a társasági nyereségadó. Ilyen ország például Málta, Olaszország vagy pedig Franciaország, amely államokban a 27 uniós tagállam közül az első, a negyedik és a hatodik legmagasabb a vállalatokat terhelő adó.