3,5 év háború alatt sokat változott az ukrán társadalom hozzáállása. Az ukrán Rating Group tegnap publikálta a legújabb reprezentatív közvélemény kutatást az ukrán társadalom körében. Érdekes eredmények születtek, főleg, ha három évvel ezelőtti válaszokkal hasonlítjuk össze.

- 2025. augusztusában a megkérdezettek 59%-a támogatja a harcok leállítását a fronton, és inkább tárgyalásos kompromisszumot preferálja.
- 20% addig folytatná a harcot, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és a Krím-félszigetet,
- 13% pedig addig, amíg helyre nem áll a 2022. február 24. előtti határvonal.

Továbbá:
- a válaszadók 82%-a szerint a tárgyalás reális út lehet a háború lezárására:
- ám eközben 75% úgy véli, hogy Ukrajnának csak akkor kellene beleegyeznie a tűzszünetbe, ha ehhez nemzetközi biztonsági garanciák is társulnak.

Arra a kérdésre, hogy „Mi a legfontosabb most?”, a többség (58%) a hadsereg jövőbeli finanszírozását és elegendő fegyverszállítást tartott elsődlegesnek, míg 31% inkább a megszállt területek visszaszerzését választotta.

Ezek azért lényeges változások, mert egy hasonló, 2022. novemberi felmérésben (a sikeres tavaszi ellentámadást követően) az ukránok 85%-a (!) még azt válaszolta, hogy addig kell harcolni, amíg vissza nem szerzik Donbaszt és Krímet. Ez most 20%.

Hasonló eredményeket mutatott a Gallup korábbi ukrajnai felmérése is: 2022. közepén (tehát még a sikeres őszi ukrán ellentámadás előtt) a felmérés szerint az ukránok 73%-a azt válaszolta, hogy addig kell harcolni, amíg nem győzik le az oroszokat. Ugyanakkor azok száma, akik azt válaszolták, hogy Ukrajnának azonnal tárgyalni kell a békéről, akár kompromisszumok árán is, akkor 22% volt. Most ugye 59% mondja a tárgyalásokat.

Nyilván kb. ebben bíztak a Kremlben is. A folyamatos orosz bombázások, nélkülözés, bizonytalanság, mozgósítás és halál előbb-utóbb mindenkit megtör. Ha lenne komolyabb siker a fronton, akkor az biztosan nagyot lendítene a morálon is, de sajnos a katonai összeomlás hiánya önmagában még nem jár ilyen hatással.

Van itt még más érdekesség is. A Rating már konkrétan politikai tényezőként méri a volt ukrán főparancsnokot, Valerij Zaluzsnijt és a még nem létező pártját, bár hivatalosan Zaluzsnij nem mutatott szándékot a politikai indulásra (még). A legmagasabb bizalmi indexe éppen Zaluzsnijnak van (74%), majd őt követi VolodimirZelenszkij (68%), majd Kirilo Budanov (59%).

Ha most tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, a mérések szerint a legtöbb szavazatot Volodimir Zelenszkij kapná (35%), utána Valerij Zaluzsnij következne (25%). Vagyis ezzel Zelenszkij és Zaluzsnij mérközne meg egymással a második körben, ahol már nem lenne olyan egyértelmű Zelenszkij győzelme.

Egy parlamenti választáson a feltételezett (és még nem létező) „Zaluzsnij Párt” vinné el az első helyet (24%), második helyen a „Zelenszkij-blokk” futna be (20%). És csak azután erősen leszakadva jönne a korábbi államfő, Petro Porosenko által vezetett Európai Szolidaritás (7%), valamint két feltételezett új párt: a „Budanov Párt” (6%) és az „Azov Párt” (6%).

Mindezektől a folyamatoktól aligha független, hogy Valerij Zaluzsnij (aki 2024. eleje óta egyfajta száműzetését tölti nagykövetként Nagy-Britanniában) július végén fotózást vállalt az ukrán Vogue-nak, amely őt civil ruhában, egy testhez álló sötétkék öltönyben hozta a magazin címlapján. Zelenszkijék aligha örültek ennek.