A háború kezdete óta a legmagasabb szintre emelkedett azok aránya, akik békét akarnak az oroszok körében, és a legalacsonyabb fokra azoké, akik szerint folytatni kell a katonai műveleteket addig, amíg nem teljesülnek a kitűzött célok. Ezt a kérdést a Levada közvéleménykutató intézet 2022. augusztusa óta, majdnem 3 éve teszi fel az oroszoknak. 2022. augusztusában még 48% akarta a háború folytatását, és 44% a békét, azóta az olló folyamatosan nyílik, és jelenleg a legnagyobb a szakadék a háborút és a békét akarók között.

Valószínűleg ez a trend is kapcsolódik ahhoz, amiről két héttel ezelőtt írtam: az orosz vezetés úgy tűnik kezdi küldeni a jeleket a Nyugatra, hogy belátható időn belül (legkésőbb 2026 végéig?) lezárnák a háborút.

Többek között erről is adtam egy hosszabb interjút ma az Indexnek: mi a helyzet az orosz társadalomban a kulisszák mögött. A helyzet az, hogy több mint három év háború után az orosz társadalom egyre inkább a háborús fáradtság jeleit mutatja. Ez megnyilvánul a tárgyalások támogatásának 64%-ra történő növekedésében, a háborús hírek iránti érdeklődés csökkenésében (a friss felmérések szerint csupán a lakosság 53%-a követi a háborús híreket), a képzett lakosság tömeges kivándorlásában és a növekvő szorongásban (az oroszok 46%-a fél az újabb mozgósítástól).

A fáradtság azonban nem alakul át tömeges tiltakozássá az elnyomás, a cenzúra és a társadalom depolitizálása miatt. A háború a „beletörődés új normáját” teremtette meg, amelyben az oroszok többsége kerüli véleménye nyilvános kifejezését, mert a vélemény szabad nyilvánításának a mai Oroszországban túl nagy ára van.