Az elmúlt hónapok diplomáciai forgatagában nagyjából három dolog kristályosodott ki tisztán - 1. USA békét akar Ukrajnában, minél hamarább. 2. Ukrajna békét akar, minél hamarább, de nagyon nem mindegy, hogy hogyan. 3. Oroszország egyelőre nem akar békét, inkább húzza az időt, mert abban bízik, hogy katonai úton fogja elérni a céljait.

Ebben a helyzetben az elemzők minden hírbe próbáltak belekapaszkodni, ami Moszkva felől jött, hogy megfejtsék Putyin szándékait a tárgyalásokat illetően. Pl. elindult a tavaszi sorkatonai szolgálat, vagyis akkor nem készülnek mobilizálni. Az idei kiadások ugyanakkor növekedtek, sőt, a toborzó kampányt sem állították le - vagyis továbbra is háborúval számolnak rövid- és középtávon.

A várva várt jelzés nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt másfél hétben érkezett meg. Előbb június 19-én, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozta nagy meglepetésre, hogy a számok alapján jelentős gazdasági lassulás tapasztalható, és, idézem a minisztert - “már a recesszió határán vagyunk”. Ezt aztán némileg cizellálta Elvira Nabiullina, az Orosz Központi Bank elnöke, aki szerint az eddigi növekedési modell kimerült, és új stratégiára van szükség. Anton Sziluanov pénzügyminiszter pedig mérsékelni próbálta a nyilatkozatot azzal, hogy most éppen “lehűlés” tapasztalható, de „a lehűlés után mindig jön a nyár.”

Itt még esetleg arra lehetett gyanakodni, hogy valamiféle harc van a technokrata gazdasági szakemberek és a háborúban érdekelt szilovikok (erőszakszervezetek képviselői) között, vagy csak hiba csúszott a rendszerbe, mint amikor néhány éve ugyanezen a szentpétervári fórumon Kazahsztán elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev élőben szólt be Putyinnak és bírálta az Ukrajna ellen indított háborút.

Azonban Putyin Minszkben, pénteken történt nyilatkozata eloszlatta ezeket a kételyeket.

“Igen, jelenleg nem csekélyek a védelmi kiadásaink, ezek a GDP 6,3%-át teszik ki. Ez sok vagy kevés? Úgy gondolom, hogy sok, és ez természetesen az egyik probléma, többek között a költségvetés szempontjából is, amelyet meg kell oldanunk.” - mondta Putyin Minszkben, az Eurázsiai Gazdasági Unió éves találkozóján. - "Mi a védelmi kiadásokat tervezzük csökkenteni. (...) Igen, szeretnénk befejezni a speciális katonai műveletet a számunkra szükséges eredménnyel. (...) És tervezzük a kiadások csökkentését.”

Aztán persze továbbvitte a gondolatot, hogy bezzeg Európa fegyverkezik, Oroszország ellenben tervezi a védelmi kiadásai csökkentését, vagyis akkor itt kinek vannak agresszív tervei, Oroszországnak vagy Európának? (mondja ezt egyébként annak az országnak a vezetőjeként, amely az elmúlt három évtizedben két véres háborút vívott Csecsenföldön (oké, mondhatjuk, hogy belügy, de akkor is), megtámadta a georgiai szomszédját 2008-ban, elcsatolta az ukrán területeket 2014-ben, majd a II. világháború óta a legnagyobb európai háborút indította el Ukrajnával szemben 2022-ben, de ez inkább csak zárójeles megjegyzés).

Mindenesetre a lényeg mindennek a következő volt: az orosz gazdaság 3,5 év háború után nem áll jól és az első negyedévben minden előrejelzést alulmúlt, a kitűzött célok nem teljesültek, és egyelőre az orosz nyári offenzíva sem halad olyan tempóban és eredményekkel, mint amiben esetleg bíztak volna. Az iráni háború (és az amiatti olajár növekedés) segíthetett volna, de úgy tűnik a helyzet ott már le is futott, és az elmúlt napokban az olajárak 14%-ot esve lényegében visszamentek a korábbi szintre (az orosz Urals hordónkénti ára most éppen 63 dolláron van, miközben 69 dolláros árral számolt idén az orosz költségvetés).

Véletlen nyilatkozatok nincsenek, és nagyon úgy tűnik, hogy Oroszország küldi a jeleket a Nyugat, és még inkább Trump irányába, hogy legkésőbb 2026-ig ők érdekeltek lennének egy lezárásban. Ez persze lehetne maszkirovka, vagyis megtévesztés, de minek?

P.S.: kommentekre válaszul leírtam, de írom ide is: azért nem tartom maszkirovkának, mert csak azért, hogy időt húzzon Putyin Trumpnál, aligha keltene pánikot a lakosság (recesszió közeledik!) és a milbloggerek (visszavágjuk a hadsereg kiadásait!) körében.