A tegnap hirtelen berobbant izraeli-iráni helyzetre a #GLOBSEC nagyon operatívan reagált, és tegnap késő este szerveztek egy rendhagyó panelt Izrael egyik legismertebb katonai és stratégiai szakértőjével, Amos Yadlinnel. Amos több mint 33 évet szolgált az izraeli légierőnél, és több mint 250 harci bevetésen vett részt. Volt a légierő helyettes vezetője, a vezérkar tagja, majd az IDF katonai hírszerzésének (Aman) vezetője.

Amos nagyon sok érdekes hátteret és adalékot adott a helyzethez a beszélgetés során, de én most csak egy szempontot emelnék ki, ami az én térségemhez kapcsolódik. Amos szerint az egyik legérdekesebb kérdés lesz azt figyelni, hogy mit lép most Kína és Oroszország, hiszen Irán partnereiről beszélünk. Kína esetében ez talán kevésbé hangsúlyos, mert elsősorban energetikai együttműködésről van szó.

Azonban Oroszország és Irán között stratégiai együttműködés is van, amelyet az év elején még papírra is vetették. Irán az elmúlt években az orosz-kínai nyugatellenes projektté váló BRICS-nek lett a tagja, és az évek során az oroszok egyre fontosabb partnerévé vált. Ami ennél is fontosabb: nagyon sokat segítettek Moszkvának az orosz-ukrán háború során. Kisebb mennyiségben küldtek ballisztikus rakétákat, és hatalmas mennyiségben iráni Sahed drónokat. Jelenleg az iráni licensz alapján gyártott öngyilkos drónok az oroszok legfontosabb eszköze az Ukrajnával szembeni napi támadások során.

Szóval az oroszok erősen elkötelezettek Irán felé, ez nem kérdés. Partnerként, most muszáj lenne, hogy megsegítsék Iránt. Csak hogy vajon ezt fogják-e tenni, hiszen az orosz kapacitások Ukrajnában vannak lefoglalva. Ha viszont nem segítenek, akkor azzal azt demonstrálják, hogy magukra hagyják a partnereiket, vagyis Moszkva szövetsége semmit nem ér. Ez megtörtént már az elmúlt években Örményországgal (2020 és 2023) és fél évvel ezelőtt Szíriával is. Ha most Iránt is magukra hagyják, akkor ez is egy óriási presztízsveszteség lesz Moszkva számára.

Amos tegnap este egy másik katonai vezetővel beszélgetett, John Allennel, USA nyugalmazott négycsillagos tábornokával, aki a NATO Nemzetközi Biztonsági Közreműködési Erő (ISAF) és az Egyesült Államok afganisztáni erőinek (USFOR-A) egykori főparancsnoka volt.

P.S. Irán egyébként az elmúlt években nagyon kérte az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszereket, amelyekre most nagy szükségük lehetett volna az izraeli támadás során. Azonban az oroszok nem adtak, elsősorban azért, mert nekik sem volt belőle elég a háborúhoz, másrészt voltak ebben más geopolitikai megfontolások is (PL. a törökök nemtetszése).