A Reuters az elmúlt órákban publikálta az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás tervezetére vonatkozó „végleges amerikai javaslatokat”. Ezeket a javaslatokat a Reuters szerint Steve Witkoff mutatta be európai partnerek az április 17-i párizsi tárgyalásokon. Ez több pontban konkrétabb és bővebb annál, mint amit a kiszivárgott amerikai Axiosnál láttunk szerdán.

- állandó fegyverszünet.
- mindkét fél azonnal megkezdi a tárgyalásokat az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák technikai vonatkozásairól.
- Ukrajna hiteles és tényleges biztonsági garanciákat kap; az európai államok és az erre hajlandó nem európai államok egy speciális csoportja fog garanciavállalóként fellépni.
- Ukrajna nem törekszik NATO-tagságra, de kérheti az EU-tagságot.
- Az USA de jure elismeri a Krím feletti orosz ellenőrzést.
- Az USA de facto elismeri az orosz ellenőrzést Luhanszk, valamint az orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjai, Donyecki és Herszon régiók egy része felett.
- Ukrajna visszakapja a harkivi területét.
- Ukrajna visszaszerzi az ellenőrzést a zaporozsjei atomerőmű felett azáltal, hogy az Egyesült Államok ellenőrzi és irányítja azt, és az áramot mindkét irányba, valamint a Kakhovka-gáton keresztül osztják szét.
- Ukrajna akadálytalan átkelést nyer a Dnyeper folyón és ellenőrzést a Kinburn-félsziget felett.
- Az USA és Ukrajna ásványkincsekről szóló megállapodást ír alá.
- Ukrajnát teljes mértékben újjáépítik és anyagilag kárpótolják.
- Az Oroszországgal szemben 2014 óta bevezetett szankciókat feloldják.
- Amerikai-orosz gazdasági együttműködés születik az energetika és más iparágak területén.

A Reuters továbbá megszerezte a szerdai londoni találkozón született európai és ukrán javaslatcsomagot, amellyel ezeket a pontokat akarják kibővíteni vagy megváltoztatni.

A lényegi részeket tekintve az európai és ukrán javaslat a következőkben tér el a Witcoff és Rubio által összerakott békejavaslattól:

1. A biztonsági garanciákra vonatkozó résznél konkrétabb vállalásokat sürgetnek, és amellett érvelnek, hogy ne legyen semmiféle korlátozás a nyugati csapatok ukrajnai állomásoztatását illetően.

2. A szankcióknál az eredeti terv szerint az Oroszországgal szemben a Krím 2014-es annektálása óta érvényben lévő szankciókat a tárgyalás alatt álló megállapodás részeként megszüntetnék. Az ellenjavaslatok szerint „a szankciók fokozatos enyhítésére kerül sor a fenntartható béke elérése után”, és a szankciókat újra be lehet vezetni, ha Oroszország megszegi a békemegállapodás feltételeit.

3. Az európai és ukrán dokumentum azt is javasolja, hogy Ukrajna pénzügyi kártérítést kapjon a háborúban okozott károkért a befagyasztott külföldi orosz vagyonból. Az eredeti terv csak annyit mond, hogy Ukrajna pénzügyi kompenzációt kap, de abból nem derül ki, hogy pontosan hogyan és miből.

Mindezzel együtt kijelenthetjük, hogy ez az eddig született legjobb dokumentum a háború lezárására vonatkozóan - amennyiben az oroszok is valóban hajlandóak lennék aláírni azt. A terv a katonai realitásokból indul ki, és valóban mindkét féltől követel kompromisszumot. Krímet vagy a 4 elveszített ukrán régiót Ukrajnának NEM kellene elismerni de jure a dokumentum szerint, sőt, még az európai országokat sem kérik erre, viszont USA gyakorolhat ilyen gesztust, hogy az oroszokat rábírja a béke aláírására.

Na de mi a helyzet a korábbi, 2022-es béketervvel?

Érdemes összehasonlítani ezt a tervet azzal a 2022. márciusi-áprilisi tervvel, amelyet akkor próbálta Moszkva ráerőltetni Ukrajnára. Na ott aztán tényleg kemény feltételek voltak:

- Az ukrán hadsereg létszámát és felszerelését szigorúan korlátozták volna: a hadsereg létszámát 50–85 ezer főben, a harckocsik számát 342-ben, a tüzérségi eszközökét ötszázban maximálták volna, a rakéták hatótávolságát pedig 40 kilométerben. Nincs az a felelős vezető, aki ezt aláírta volna.
- A nyugati fegyverimport és egyéb támogatás teljes tiltása
- Ukrajnának el kellett volna ismernie a Krím Oroszországhoz tartozását
- Ukrajnának el kellett volna ismernie az úgy nevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, azok közigazgatási határain belül (tehát az oroszok által azóta sem elfoglalt nagyobb településekkel együtt).
- orosz nyelv hivatalos státuszának visszaállítása, az orosz nyelvhasználatot korlátozó ukrán intézkedések eltörlése
- Ukrajnának vissza kellett volna vonnia minden Oroszország elleni szankciót, és felszólítania minden országot és nemzetközi szervezetet ugyanerre.
- Ukrajnának fel kellett volna hagynia a nemzetközi bíróságokon Oroszország ellen indított perek folytatásával

A jelenlegi, kiszivárgott béketervben ezek egyike sem szerepel, vagyis ebben a formában Ukrajna számára sokkal kedvezőbb feltételeket tartalmaz.

P.S.:
Olvasom a különböző kommenteket, és a sok mindennel nem értek egyet. Ugyanakkor szeretem a konstruktív párbeszédet és a civilizált diskurzust, személyeskedés nélkül. Maradjunk ezen a vonalon.
Szóval itt nyilván nem kérdés, hogy ki az agresszor, és ki szegte meg a nemzetközi világrendet és a szabályokat. Nem kérdés, hogy ideális esetben kinek kellene megfizetni a kárpótlási költségeket és a kompenzációt. Nem kérdés, hogy kit kellene elítélni a háború kirobbantása és több százezer ember halála miatt. Nem kérdés, hogy az semmiképpen nem jó, hogy nemzetközi precedens jön létre.

De a háborúk ritkán végződnek az egyik fél totális győzelmével, és a vesztes fél elítélésével. Sőt hozzáteszem, 2022. február-márciusában a Nyugat még arra készült, hogy a vesztes fél Ukrajna lesz, és Oroszország mindent vihet, beleértve az ukrán fővárost az ukrán népet. Szerencsére nem így lett.

Ez a háború sem fog totális győzelemmel végződni - sem Oroszország, sem Ukrajna javára. Ezt a háború 3 éve alatt kijelenthetjük.

Ebben a helyzetben viszont a legjobb, amit tenni lehet, hogy a lehető legjobb feltételekkel zárjuk le a háborút a megtámadott ország javára. Oroszországot MOST nem lehet megbüntetni, viszont a háborút MOST, mielőbb kellene lezárni.

A Szovjetuniót sem lehetett megbüntetni 1939-ben a Lengyelország és a balti államok megszállásáért. Sem az orosz-finn háború miatt. Ötven évet kellett várni ahhoz, hogy helyreálljon az igazság. Magyarország esetében sajnos ez száz évvel Trianon után sem következett be.

Aki ezekkel nem ért egyet, tegye fel magában a kérdést, hogy jobb, erősebb pozíciókkal rendelkezik-e Ukrajna a fronton most, 2025. elején, mint amivel két évvel ezelőtt, 2023. elején rendelkeztek? Aki hajlamos most Donald Trumpot hibáztatni a béke erőltetésével, tegye fel a kérdést, hogy az előző amerikai adminisztráció alatt jobb katonai helyzetbe, vagy jobb tárgyalási pozícióba került-e Ukrajna? Na és az európai támogatás elmúlt évei alatt?