Milyen az oroszok viszonya a különböző országokhoz? - ezt a kérdést feszegeti a Levada legújabb közvélemény-kutatása.

Hogy az ukránok megítélése ellenséges, aligha meglepetés. Érdekesség viszont, hogyan változott Kína és Donald Trump vezette Egyesült Államok.

Részletekért olvasd el Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatójának bejegyzését.

A Levada közvéleménykutató friss mérésében az oroszok viszonya a különböző országokhoz. A lista két pólusa talán senkinek nem okoz meglepetést - Belarusz irányába a lakosság 93%-a pozitívan viszonyul, míg Ukrajna irányába csak 16% mondja ugyanezt (ebből talán bizonyos mértékben az is megsaccolható, mennyien ítélik el a Vlagyimir Putyin által indított háborút a szomszédjukkal szemben az orosz társadalmon belül).

Azonban van talán két egyéb érdekesség is. Az egyik, hogy az elmúlt évek orosz-kínai közeledése azt eredményezte, hogy az orosz lakosság számára Kína az egyik legfontosabb baráti ország, 88% pozitívan viszonyul hozzá, és csupán 5% van negatív véleménnyel. Ez drasztikus emelkedés, mert a kétezres évek folyamán a felemelkedő Kínát a lakosság jelentős része kihívásként, az orosz nemzeti érdekekre való veszélyként értékelte. Ugyancsak a Levada korábbi mérései alapján 2013-ban még csak 55% tekintett pozitívan Kínára, 32% pedig negatívan. De még 2020-ban is ez az arány csupán 65%-os volt.

A másik érdekesség, hogy az oroszok megelőlegezték Trumpnak a kapcsolatok javulását, mert miközben 2024. szeptemberében a lakosság 72%-a volt rossz véleménnyel az USA-ról, 2025. februárjára (akkor történt a mérés) ez 51%-ra esett (és 30% pozitív).

Mindez amiatt is érdekes, mert az Európai Unió, de még különvéve Németország is sokkal negatívabban van értékelve az oroszok körében (56% negatívan viszonyul Németországhoz, és 61% negatívan viszonyul az EU-hoz), mint az Egyesült Államok, amely az orosz propaganda szerint valójában a háborút vívja az orosz hadsereggel szemben Ukrajnában, és amely Oroszország legfontosabb globális ellenfele...

Az orosz propaganda csodákra volt képes viszonylag rövid idő alatt: 2011-ben az EU még az egyik legnagyobb barát rendszernek számított, 71%-a az oroszoknak pozitívnak látta, és csak 14% vélekedett negatívan az EU-ról. Németország a 2010-es évek elején 80% felett állt, 10% alatti negatív attitűddel. De még a korábbi hidegháborús ellenfél, az Egyesült Államok irányába is túlnyomóan barátaian álltak hozzá az oroszok a távoli 2011-ben - akkor 64% volt a pozitív attitűd, 23%-os elutasítás mellett.

A jelenlegi Trump-Putyin közeledés / rendezés egyébként egészen skizofrén helyzetbe hozza az orosz társadalom egy jó részét. Egyrészt örülnek annak, hogy a világ legerősebb hatalma újra szóba áll Putyinnal - és nem csak szóba áll, de lényegében egyenlőként is kezeli. Ezt egyértelmű sikernek könyvelik el, viszont a "sikert" a Washington által kinyújtott kezéből kapják, amivel nem könnyű mit kezdeni. Másrészt pedig érdekes megnézni az orosz "ultrapatriótikus" körök (Putyintól jobbrább állók) reakcióit az esetleges putyini ajánlatra az orosz ritkaföldfém lelőhelyek közös kitermelését illetően: egyrészt micsoda eredmény, mert van mit adnunk, van miről tárgyalnunk. Másrészt hogyan lehet bármilyen közös kitermelésről tárgyalni azzal az Egyesült Államokkal - mondják ők -, amely aztán az oroszoktól kapott ritkaföldfémeket újabb rakétái legyártására fogja felhasználni, amelyek majd egyszer orosz célpontokba csapódnak.

P.S.: az orosznyelvű ábrákon az említett országok / EU iránti viszony (sötétkék és világoskékt a nagyon jó és jó, a narancssárga és a piros a rossz és nagyon rossz), illetve az EU és USA iránti viszony. Kommentben a felmérés linkje.

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média