A következő egy hét egyik legérdekesebb kérdése lesz, hogy bemutatja-e az Egyesült Államok Donald Trump hivatalos béketervét a Müncheni Biztonságpolitikai fórumon. A világ legfontosabb biztonságpolitikai konferenciáját majdnem a szomszédunkban, légvonalban 600 km-re tartják péntektől, február 14-16 között. Donald Trump személyesen nem lesz kint, viszont az Ukrajnáért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg igen.

Aki még kint lesz, az Volodimir Zelenszkij, valamint egy sor európai és nyugati vezető. A lehető legtökéletesebb alkalom arra, hogy Trump (Kelloggon keresztül) ne csak bemutassa a tervet ennek a körnek, hanem arra is, hogy utána egyeztessenek róla az ukránokkal és az európaiakkal. Más kérdés, hogy hiú emberként mennyire akarja átadni Trump a terv ismertetését Kelloggnak, és könnyen lehet, hogy ezt későbbre fogja tartogatni. Vagy még München előttre, mert hogy az elmúlt napok nyilatkozatai alapján Trump akár már a jövő héten találkozhat személyesen Zelenszkijjel. Az is egy remek lehetőség lenne.

Az elmúlt hetekben a tárgyalások és Trump béketervének a feltételezett tartalma folyamatosan napirenden van, a sajtóban és a szakmai körökben már kb. csak az nem beszél róla, aki digitális detoxban van. Azonban a feltételezett szivárogtatásokon és politikai nyilatkozatokon túl valódi, hivatalos dokumentumot eddig nem láttunk.

Ami szerintem kifejezetten érdekes, az az, hogy a piacok hogyan reagálnak a közelgő, potenciális béketárgyalások hírére. Emlékezzünk vissza, hogy Donald Trump megválasztása előtt éppen a piacok tudták előrejelezni a legpontosabban a korábbi elnök visszatérését a Fehér Házba, miközben minden felmérés és média számítás kudarcot vallott.

Ukrajna relációjában nyilván az ukrán cégek piaci várakozásai és teljesítménye a legérdekesebb számunkra. A probléma ezzel, hogy az ukrán tőzsde az orosz agresszió óta lényegében fel van függesztve (az államkötvények korlátozott kereskedését 2022. augusztusában indították újra, de a tőzsde többi forgalma azóta is áll). Azonban rá tudunk nézni olyan cégekre, amelyek nemzetközi tőzsdén is jegyzettek, és például elérhetőek Londonban, NASDAQ-on vagy Varsóban.

A legnagyobb, külföldön jegyzett ukrán cégek (a többiről ugye nincs ilyen információnk) legalább 34%-ot nőttek értékben az elmúlt négy hónap során, de van olyan is, amely 92%-kal nőtt. Ez alapján úgy tűnik, hogy a piacok szerint most már belátható időn belül véget érhet a háború Ukrajnában. Nézzünk néhány ilyen konkrét példát.

Ferrexpo a világ harmadik legnagyobb vasércpellet-exportőre. Svájci központú, de valójában ukrán vállalatról van szó, amely három vasérc bányát működtet Ukrajnában. Többségi tulajdonosát, Konsztantyin Zsevagót egyébként nagymértékű sikkasztás miatt 2022-ben letartóztatták, de az már egy másik történet. A Ferrexpo részvényei Donald Trump megválasztása óta 92,19%-kal emelkedtek.

Astarta Holding - ukrán agrár-ipari holding, amelyet a varsói tőzsdén jegyzik. Élelmiszeripari termékeket állít elő a globális piacokra összpontosítva. A vállalat fő tevékenységei a növénytermesztés, a cukorgyártás, a tej- és hústermelés, a szójafeldolgozás, a gabonaexport logisztikája és a bioenergia. A vállalat értéke 68%-ot nőtt Trump megválasztása óta, és csak az elmúlt egy hétben nőttek 17%-ot.

Kernel holding - a világ napraforgóból készült étolajának 8%-át ez a vállalat állítja elő. Ezen kívül gabonát is exportálnak és gabona raktározásával is foglalkozik a vállalat. Trump megválasztása után közvetlenül a cég értéke nem indult el hirtelen felfelé, mint a másik két cégnél, viszont január második hetében a cég részvényei berobbantak, és azóta 45,41%-os növekedést produkáltak.

MPH - Európa legnagyobb baromfitenyésztője és a világ 8. legnagyobb baromfitenyésztője. A kijevi székhelyű MHP ezen kívül a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és a kiskereskedelem területén működik, és Ukrajna egyik legnagyobb foglalkoztatójának számít. Több mint 70 országba exportálnak, ebből is legtöbbet a Közel-Keletre, az EU-ba és Afrikába. A cég értéke november óta 34,33%-ot emelkedett.