Felfokozott LNG import Európába és Magyarországra: Drága pótcselekvés vagy történelmi lehetőség?

Donald Trump győzelmével előtérbe került az amerikai cseppfolyósított gáz, az LNG sokat vitatott kérdésköre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, néhány órával az amerikai választások eredménye után már arról beszélt, hogy az EU az amerikai LNG vásárlások növelésével biztosíthatja az új amerikai adminisztráció jóindulatát: a felfuttatott import adhatja majd a tárgyalási alapot a tervezett védővámokkal szemben. További előnyként említette von der Leyen, hogy ezáltal az európai energiaárakat is csökkenteni lehetne, és befejezhetővé válna a függetlenedés az orosz gáztól.

Mindez jól hangzik egy sajtótájékoztatón, de a kritikusok joggal vetik fel, hogy nagyon hasonló érveket hallottunk 2022-ben is. Azóta pedig a példátlanul magas, és versenyképtelen európai energiaárak válságba taszították a kontinens iparát, amit utóbb a Draghi-jelentés is elismert.

Gazdaságpolitikai tévút, vagy történelmi lehetőség az LNG? Tisztán kell látnunk az egymásnak ellentmondó narratívákon keresztül, hiszen hamarosan döntési helyzet elé kerül Magyarország is: a várhatóan szívélyes Budapest-Washington tárgyalások egyik eleme amerikai részről nyilvánvalóan éppen a magyar LNG vásárlások kérdése lesz.

Új elemzésünkben a kérdést három irányból közelítjük meg:

👉Mennyire drága, relatív és abszolút értelemben, valójában az LNG?
👉Hová tart a globális energia és LNG piac, mivel állunk itt szemben?
👉Megoldható-e egyáltalán, és mit tudna kezdeni Magyarország az LNG masszív importjával?