MINDEKÖZBEN
HA CSAK AZ EURÓPAISÁGRA TÖREKSZÜNK, LEHETÜNK NAGY MŰVELTSÉGŰ NÉPEK, DE MINÉL HAMARABB MEGSZŰNÜNK MAGYAROK LENNI

142 éve ezen a napon, 1884. február 11-én, Karcagon született Györffy István néprajzkutató, egyetemi tanár

A néphagyományt kell megtenni egy új, nemzeti művelődés alapjául, pontosabban hagyományainkra építve kell önálló és egységes nemzeti kultúrát megteremteni, amely hozzájárulhat a politikai önállóság biztosításához.

A társadalom egészét érintő művelődéspolitikai programja:

A néphagyomány és a nemzeti művelődés című munkája egyetlen középponti gondolat körül forog: hogyan menthető meg a magyar népi művelődés számtalan értéke s ebből következően egész magyar művelődésünket, magyarságunk egész életét hogyan lehet és kell a népi hagyományok, a magyar nemzeti tradíciók szellemében újraépítenünk.

„Valami alacsonyrendűség érzése vett erőt rajtunk. Nem becsüljük azt, ami a miénk. Kapva kapunk mindenen, ami idegen, ami »európai«. Ha azonban csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagy műveltségű népek, de minél hamarabb megszűnünk magyarok lenni. Valahányszor nagy nemzeti veszedelem fenyegette a magyarságot, ösztönösen mindig a hagyományaiba menekült. Vajjon nem érkezett-e el az ideje, hogy a középosztály felülvizsgálja a nemzeti műveltségről vallott eddigi felfogását s a néphagyományokat tegye a magyar nemzeti művelődés alapjává?”

Világos és közérthető megfogalmazása mindez a nemzeti öntudatot felébreszteni akaró felelős állásfoglalásnak.

Forrás: Selmeczi Kovács Attila: Győrffy István