Azért mindennek van ám egy határa…

Most már komolyan ott tartunk, hogy a Tisza első körben az Augusztus 20-át, a magyarság egyik legfontosabb ünnepét venné el tőlünk? Mert ebben az esetben bizony ki kell mondani: ezeknek az embereknek semmi közük nincs a magyar szívhez, a magyar lélekhez, a magyar kultúrához.
Szent István öröksége, az államalapítás napja nem egy szimpla „tűzijáték”.
Ez a magyar nemzet ünnepe, a magyarság összetartozásának szimbóluma, amelyet évszázadok óta büszkén ünneplünk.

Na és ezt hogy látja a TISZA Párt? „Drága, unalmas, hosszú.”
Mondja ezt egy olyan ember, aki nem külföldről jött, nem egy idegen, hanem Tarr Zoltán, a Tisza politikusa.
Ő maga vallotta be: „Ez volt az utolsó ilyen év.”

Hát köszönjük szépen, de ebből világosan látszik, hogy a Tiszával vége lenne a magyarságnak és a magyar kultúrának.
Mert érdekes módon arra mindig van pénz, hogy Pride-ot rendezzenek, szivárványba borítsák Budapestet, vagy épp ideológiai fesztiválokra öntsék a százmilliókat.
Erről nyilván továbbra sem kellene lemondani! De arról mondjunk le, hogy a magyar nemzet ezeréves államiságát és Szent István örökségét méltó módon megünnepeljük??

Hát szerintem, nem! Nagyon nem!

Kedves Tarr Zoltán, kedves Magyar Péter: van egy rossz hírem. Nem a magyarság megy a levesbe, hanem ti!

Mert a magyar emberek nem kérnek abból, hogy bárki felhatalmazva érezze magát arra, hogy elvegye tőlünk a kultúránkat, az ünnepeinket. Nem kérünk a szivárványból a piros-fehér-zöld helyett!

A magyarság túlélte a tatárt, a törököt, a Habsburgot, a szovjetet!
Higgyétek el, titeket is túl fog élni.

U.I.: Kedves Zoltán! Lehet, hogy levetted a posztot, de tudod, az internet az nem felejt!