Jutka mami ma lenne 100 éves.

Kedvencét, a gyöngyvirágot ilyenkor, május elején, már lehetett találni a piacon. Orgonával, tulipánnal, nárcisszal, nefelejccsel, kankalinnal kötöttem egy csokorba, és vittük a bátyámmal Mamkához, hogy köszöntsük anyák napján és a születésnapján. Mindig elérzékenyült ilyenkor, sokáig nem értettem, miért sír, ha örömet szeretnénk okozni neki.
Jutka mami maga volt az élet. Erős, okos, bátor asszony. Szoptatós anyaként érte a világháború, a fronton, majd hadifogságban lévő nagyapám nélkül kellett helytállnia, nevelni kislányukat, a családi vagyon elkobzását követően megint meg kellett tanulnia nulláról újrakezdeni. Amíg rajongásig szeretett öccse Kistarcsán, majd a recski munkatáborban töltött éveket, ők csak remélték, hogy még életben van. Jogi diploma, férj, két gyermek, és mindvégig konok élni akarás, küzdés, szeretet.

Életének jutalomjátékát az unokákkal töltött évek jelentették. Minden nap főzött ránk, felváltva készítette a kedvenceinket. A konyhaszekrényben tartott órarendekből tudta, ki hánykor végez aznap, s ha kellett, négyszer melegítette újra a túrós csuszát. Ebéd közben az iskolai történeteinket hallgatta, majd bementünk a nagyszobába, cigarettára gyújtott, és mesélt. Máskor römiztünk, sakkoztunk vagy rejtvényt fejtettünk. Megtanította nekünk, honnan jöttünk, hova tartozunk, megtanította azt is, milyen fontos a valódi figyelem, a törődés.

Csütörtökönként barátnőivel beültek a Virág cukrászdába, és megettek egy-egy somlói galuskát. Haját az utolsó pillanatig szőkére festtette, bár néha ez sárgás árnyalatúra sikerült. Számon tartotta a születésnapokat, névnapokat, a barátok családi problémáit és sikereit. Ott volt, amikor csak szükség volt rá. Beszélt németül és franciául, délutánonként néha leült a zongorához, és szólt a „Hull az elsárgult levél…”

️Jutka mami már hosszú ideje nincs velünk. Rosszindulatú daganat miatt veszítettük el, az utolsó években sokat szenvedett. De nincs olyan nap, hogy ne jutna az eszembe. Hálás vagyok érte, hogy az unokája lehetek, és őrizhetem az emlékét.

Ma, anyák napján szeretettel köszöntök minden édesanyát, nagymamát, dédnagymamát. Köszönjük, hogy voltak, köszönjük, hogy vannak!