Jelszóerősség

A támadók kétféleképpen tudják feltörni a jelszavainkat:

1. Brute force (nyers erő) támadással: a lehetséges karakterek kombinációiból próbálják a jelszót összeállítani, ez rövid, egyszerű jelszavak esetén mindig célravezető is.

2. „Szótár alapú” támadással: értelmes szavakat, gyakran használt jelszavakat (pl.: név + születési dátum) próbálnak ki.

Azt már előző posztunkban kifejtettük, hogy milyen az erős jelszó, most elmondjuk, hogy hogyan kell kezelni a jelszavainkat.

👉 Fontos, hogy ne adjuk „kölcsön” a jelszavunkat, hiszen nem tudhatjuk, hogy az adott személy körültekintően fogja-e kezelni;
👉 ne írjuk fel a jelszavunkat sehova, az elveszhet, könnyen illetéktelen kezekbe kerülhet;
👉 ne használjuk mindenhol ugyanazt a jelszót, ha a támadók egyet feltörnek, minden más rendszerünkhöz hozzáférhetnek;
👉 rendszeresen változtassuk meg a jelszavunkat, a támadónak minél több ideje van próbálkozni, annál nagyobb valószínűséggel tudja megszerezni a hozzáférésünket.

#nki #Kiberpajzs #akulcstevagy #légyóvatos

Felvételi plusz pontok és a haza védelme egy felkészült, összetartó csapattal?

Jelentkezz március 05-ig és az Önkéntes Katonai Szolgálattal egyszerre jutsz közelebb felsőoktatási céljaidhoz és leszel…

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média