Jelszóerősség

A támadók kétféleképpen tudják feltörni a jelszavainkat:

1. Brute force (nyers erő) támadással: a lehetséges karakterek kombinációiból próbálják a jelszót összeállítani, ez rövid, egyszerű jelszavak esetén mindig célravezető is.

2. „Szótár alapú” támadással: értelmes szavakat, gyakran használt jelszavakat (pl.: név + születési dátum) próbálnak ki.

Azt már előző posztunkban kifejtettük, hogy milyen az erős jelszó, most elmondjuk, hogy hogyan kell kezelni a jelszavainkat.

👉 Fontos, hogy ne adjuk „kölcsön” a jelszavunkat, hiszen nem tudhatjuk, hogy az adott személy körültekintően fogja-e kezelni;
👉 ne írjuk fel a jelszavunkat sehova, az elveszhet, könnyen illetéktelen kezekbe kerülhet;
👉 ne használjuk mindenhol ugyanazt a jelszót, ha a támadók egyet feltörnek, minden más rendszerünkhöz hozzáférhetnek;
👉 rendszeresen változtassuk meg a jelszavunkat, a támadónak minél több ideje van próbálkozni, annál nagyobb valószínűséggel tudja megszerezni a hozzáférésünket.

#nki #Kiberpajzs #akulcstevagy #légyóvatos

Felvételi plusz pontok és a haza védelme egy felkészült, összetartó csapattal?

Jelentkezz március 05-ig és az Önkéntes Katonai Szolgálattal egyszerre jutsz közelebb felsőoktatási céljaidhoz és leszel…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média