Ha a magyar költészet napja alkalmából elolvasol egy verset, ez legyen az:

Varró Dániel: Szoftverfejlesztő

Tudom én már, mit csinálok:
szoftverfejlesztőnek állok.
Lesz majd három monitorom,
a székemet odatolom,

búcsút intek minden nyűgnek,
nyomkodom a billentyűket.
Mozi, színház? Másnak hagyom,
nekem mindig van programom.

Kódot írok, mint a kémek,
számítógépül beszélek.
Kitalálsz egy jó kis tervet,
elmondom a kompjúternek.

Így fejlesztek szoftvert, sokat,
telefonra játékokat,
GPS-t a kocsitokba
(belefér egy kicsi tokba),

szimulálhatsz helikoptert,
hogyha írok neki szoftvert,
határt csak a képzelet szab!
És egész nap gépezek csak.

…mert tudjuk: „Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!”…
De minden bizonnyal a modernkori József Attila is így folytatná:
„…vagy szofterfejlesztő”.