Nemzeti Kibervédelmi Intézet posztja

Állást keresel? Óvatosan a túl kecsegtető ajánlatokkal

👉Az álláskereséssel kapcsolatos csalások során a kiberbűnözők érzelmi befolyásolásra építenek, hogy kihasználják az emberi érzelmeket: a reményt, a félelmet, a bizalmat és a vágyat a könnyebb élet iránt.

👉Mit tesznek a csalók?
1. Hivatalosnak tűnő e-maileket, weboldalakat és akár hamisított hívóazonosítóval ellátott telefonszámokat is használnak (pl. caller ID spoofing technikával).
2. Meggyőző hirdetéseket tesznek közzé a közösségi médiában, gyakran távmunkát vagy rugalmas időbeosztású munkakört kínálva.
3. Felveszik a kapcsolatot, egy bizonyos pozíciót ajánlva.
4. Úgy tesznek, mintha valódi vállalatokat képviselnének: gyakran használnak hitelesnek látszó logókat, aláírásmintákat vagy céges kommunikációs stílust, hogy megtévesszék az álláskeresőket. Ezután küldik el a hamis „állásajánlatot”.

👉Hogyan ismerhetjük fel az online álláshirdetős csalásokat? Melyek az intő jelek?
☝️ Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen:
Magas fizetés kevés munkáért.
Azonnali kezdés, formális kiválasztási folyamat nélkül.
☝️ Nyomásgyakorlás, sürgetés a gyors döntéshozatal érdekében (pl. „azonnal vissza kell jelezni”).
☝️ Homályos vagy sablonos munkaköri leírás, konkrét feladatok és elvárások nélkül.
☝ Pénz bekérése bármilyen címen (pl. „adminisztrációs díj”, „eszközköltség”, „képzési díj”).
☝️A cég online jelenlétének hiánya: nincs hivatalos weboldala, nem található meg hiteles forrásokban (pl. cégnyilvántartásban), hiányzik a LinkedIn-profil.

👉Mit tehetünk, hogy ne essünk a csalók áldozatává?
Mindig ellenőrizzük a munkáltató hitelességét, keressünk rá, hogy a cég hivatalos weboldalán is hirdetik az adott állást.
Ragaszkodjunk a jó hírű álláskereső weboldalakhoz és szakmai hálózatokhoz (pl.: LinkedIn).
Az első beszélgetések során soha ne adjuk meg személyes vagy pénzügyi adatainkat (pl.: adóazonosító jel, bankszámlaszám, személyazonosító okmányok másolata).
Hallgassunk a megérzésünkre. Ha valamivel kapcsolatban rossz érzésünk van, azt valószínűleg helyesen érezzük. Minél nagyobb a sürgősség érzete, és minél jobb a lehetőség, annál valószínűbb, hogy átverésről van szó.