Ma délelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tartott az Európai Parlamentben.
A Nézőpont Intézet hat pontban összefoglalta, mit jelenthet mindez többek között magyar nézőpontból:

1. A Bizottság elnökasszonya kiállt az orosz fosszilis energiáról való leválás politikája mellett, mely azonban az ukrán-orosz háború elején is tapasztalt energiaár-dráguláshoz és ellátásbeli bizonytalansághoz vezetne.

2. Európa versenyképessége továbbra is csak szavakban fontos: ezt a Bizottság által teljesítendő célt már egy évvel ezelőtt megfogalmazta a Tanács az ún. budapesti nyilatkozatban, von der Leyen azonban azóta sem tudott jelentős eredményeket bemutatni.

3. Von der Leyen álláspontja szerint Európa a lehető legjobban jött ki az USA-val kötött kereskedelmi megállapodásból, miközben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió a világ balekjává vált.

4. Előrevetítette, hogy Brüsszel Washington helyébe lép: növelni fogja a médiára szánt finanszírozás összegét, a USAID források kivonása után a globális nyomásgyakorló szervezetek fő finanszírozójává kíván válni.

5. Von der Leyen felvetette a bővítés előtt álló országok, így Ukrajna közös piacba való integrációját. Ez az elképzelés nem azonos a magyar miniszterelnök által megfogalmazott elképzeléssel, ami az Európai Uniót körkörös szerkezetként vizionálta, amelyben Ukrajna csak a külső, biztonsági és energiabiztonsági körnek a tagja, nem pedig a közös piacnak.

6. A Bizottság elnöke szerint le kell rázni „az egyhangú döntéshozatal béklyóját”, és „bizonyos területeken, például a külpolitika területén el kell mozdulnunk a minősített többség felé”. Ez csak a Szerződésektől való eltéréssel lehetséges, ami a tagállamok, így Magyarország érdekérvényesítésének megkerülését célozza.

Fotó: AFP/Raigo Pajula