️A TISZA PÁRT NYOLC VÁLSÁGJELE️

A Tisza Pártot a balliberális nyilvánosságban ugyan már a 2026-os választás győztesének tüntetik fel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz előnye egyértelmű. Ráadásul a kormánypárt közössége, teljesítménye és szervezettsége jelentős előny, míg a másfél éves Tisza Párt körül egyre több válságjelenség azonosítható.

1. A digitális mozgalom nem lett valódi párt

Magyar Péter a Tisza Párt elfoglalása óta permanens kommunikációs kampányt folytat, de ehhez nem társult politikai intézményesítés, azaz egy professzionális párt és pártszervezet létrehozása. A Tisza megmaradt álprofilok mögött megbújó ismeretlen személyek digitális mozgalmának, ami a digitális térben látványosnak tűnik (lájk-generálás, influenszer-eszközök), de a terepen kudarcot vallott. Magyar Péter országjárásai vagy nagyváradi gyalogtúrája is előnyös Facebook-fotók díszleteiként szolgáltak, nem a párt- és közösségépítést támogatták, miközben sokszor felmerült a gyanúja a szállított közönségnek is.

2. Csapatépítési kudarc

Nem a Tisza Pártnak van elnöke, hanem az elnöknek van pártja, másfél év elteltével is „one man show”-ként működik a Tisza. Magyar Péter következetlensége, kiszámíthatatlan és konfrontatív kommunikációja komoly kockázatot hordoz a pártja számára. Rendszeresen kommentel elemzők, újságírók, közéleti szereplők vagy sajtóhírek alá számonkérő módon. Összességében Magyar Péter mégis inkább a párt egyetlen politikai aktivistájának tűnik, mint a Tisza Párt vezetőjének. Nem sikerült az elmúlt másfél évben munkatársaiból csapatot alakítania.

3. Időzavar a jelöltállításban

Komoly kudarc a Tisza párt számára, hogy ugyan már fél éve bejelentették ugyan, eddig nem tudtak jelölteket állítani. 2025 elején előrehozott választásokra készültek, január 6-tól „kampányüzemmódban” vannak, sőt Magyar Péter január 2-án kijelentette: „megtették a szükséges lépéseket a 106 legjobb egyéni országgyűlési képviselőjelölt kiválasztásának felgyorsítására és a leendő TISZA-kormány programjának véglegesítésére”). Mindez nagy versenyhátrány a Fideszhez, de még a Demokratikus Koalícióhoz képest is, ahol a jelöltek személyét lényegében már meghatározták. A 2026-os egyéni indulók felkészítése és a helyi közösségekkel való megismertetése egy új párt esetében sokkal időigényesebb feladat, mint már jól működő, professzionális pártszervezettel rendelkező riválisainak.

4. Belső bizalmatlanság

A Tisza Párt belső feszültségekkel terhelt – a Tisza-szigetek, a központi menedzserek (pl. Farkas Dezső) és a megválasztott képviselői (Európai Parlament, Fővárosi Közgyűlés) szintjén is. Az elmúlt másfél évben folyamatos távozások és személycserék jellemezték a pártot, Magyar Péter pedig többször lekicsinylően nyilvánult meg a Tisza Párt képviselőiről („Soros-ügynök”, „agyhalott”) és támogatóiról („büdös szájúak”) is. A belső bizalomhiányt mutatja, hogy Magyar Péter politikustársait letiltotta a nyilatkozatokról és a nyilvános szereplésekről. A párt önállóan megszólaló képviselői pedig több alkalommal is leszerepeltek (Ruszin-Szendi Romulusz ukrán-párti megnyilvánulásai, Kollár Kinga Magyarország-ellenes felszólalása az EP-ben, Kulja András vesztes vitája Takács Péterrel szemben).

5. Kormányképes személyek hiánya

Az ellenzéki (kormányt leváltani kívánó) liberális világ nem vezetőjeként, hanem a legkisebb rossz-ként tekint Magyar Péterre. Enek következménye, hogy megrekedt a kormányzóképes elit toborzása, hiszen már a februári Tisza-kongresszus célja is az volt, hogy közéleti támogatókat, szakembereket, jelölteket sorakoztasson fel maga mögött, de róluk azóta sem hallani. Magyar Péter nem tudott új embereket maga mellé állítani, a meglévőket pedig elidegenítette vagy eltűntette a közéletből (a februári kongresszuson szereplők, Ordas Eszter, vagy akár Vogel Evelin).

6. A brüsszeli kapcsolat terhe

Magyar Péter előbb el- majd lekötelezte magát az Orbán-kormány ellenes brüsszeli elitnek. Mentelmi jogi ügyei miatt a pártelnök függőségi viszonyba került az Európai Uniót uraló, hatalmi monopóliumát féltő körrel, amely számos kérdésben (Pride, Ukrajna EU-tagsága, a Magyarországnak járó EU-források vagy a magyar migrációs politika) a magyar választók többségének akaratával ellentétes politikát vár el a Tisza Párttól és annak elnökétől.

7. Megrekedt létszám

A Tisza Párt pártépítése megrekedt, minden szinten káderhiánnyal küzd. Magyar Péter körül folyamatos a személyi fluktuáció, a fővárosi és EP-képviselők nem mutatnak politikai kvalitásokat, a pártnak mindössze 27 tagja van, a rendszerváltó kártyára pedig kevesebb mint a kívánt 50 ezer tag 60 százaléka fizetett elő.

8. Negatív identitás ára

Magyar Péter a kormányellenes attitűdre alapította politikai karrierjét, a többi ellenzéki párttól elszívva azok támogatóit, a Tisza Párt mögött megjelenő támogatottság így negatív identitásra épül. A valódi politikai közösség- és pártépítés elmaradása a pozitív jövőkép, a közös vízió, az építő gondolatok hiányának is köszönhető.