A Ráckevei-Soroksári-Duna-ág (RSD) mai arculatát az 1910-26. között végrehajtott folyócsatornázással alakították ki, de már az 1870. évi X. Törvénycikk alapján elkezdődött a mederrendezés.
Legfontosabb elemei a Kvassay Vízlépcső Tassi Hajózsilip és Duzzasztómű (Kvassay- és a Tassi- hajózsilip).

Emlékezetes, hogy 1730 és 1830 között a mai Budapest alacsonyabban fekvő részeit, köztük Csepelt 12 nagy árvíz pusztította. Az 1838. évi "Pesti" árvíz alkalmával a Duna felső szakaszán megkezdődött hóolvadásból kiinduló árhullám a Csepel-sziget felső csúcsának térségében jégtorlaszt emelt, s ennek következtében a visszaduzzadt víztömeg elöntötte az akkori Pest, Buda, Óbuda városokat és Csepel községet.

A 2013-as árvíz már nem okozott nagyobb károkat Csepelen, bár a szennyvíztisztítónál, a Szabadkikötőnél és a hárosi ártéri lakórészeken azért megerősített védekezésre és kárelhárításra is sort kellett keríteni. A mostani árhullám nem okoz ekkora veszélyt.
Csepel biztonságban van!