„Auschwitz ma múzeum. Falai közt a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb.” Pilinszky János költő szavai – aki egykor katonaként maga is találkozott a holokauszt borzalmaival - mélyen megérintenek bennünket.
Magyarország 1944. március 19-i német megszállása, a magyar állami szuverenitás megszűntetése után, április 16-án – először Kárpátalján – kezdődött meg a hazai zsidóság gettókba zárása. Májusban elindultak a tömeges deportálások. A magyar történelem legsötétebb időszakában, mindössze néhány hét leforgása alatt, több mint 400.000 zsidó honfitársunkat hurcolták el a biztos halálba.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Emlékezők!
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket itt, a Nemzeti Színház Kaszás Attila teremében a Holokauszt 80. évfordulóján tartandó emlékesten.
Külön tisztelettel köszöntöm Prof. Dr. Grósz Andor dandártábornok urat, a MAZSIHISZ elnökét, és házigazdánkat, Rosenfeld Dániel Imre főkántor urat, a MAZSISZEM elnökét.
Megkülönböztetett tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntöm a jelen levő holokauszt-túlélőket és az embermentők leszármazottjait. Köszönöm, hogy együtt emlékeznek velünk a Magyar Kormány, a MAZSIHISZ és a társegyházak illetve a diplomáciai testületek képviselői.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Habár 1944 sötét tavasza óta eltelt 80 év, a veszteség miatti fájdalom nem csillapodik. Nekünk, az utókornak nemcsak lehetőségünk, de kötelességünk is az emlékezés. A mi feladatunk, hogy soha ne merülhessenek feledésbe a múlt tragikus, égbekiáltóan fájdalmas eseményei.
Ennek fontosságát felismerve, az Országgyűlés 2001-ben, az első Orbán-kormány idején, elfogadta a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjáról szóló határozatát. Emlékezve arra, hogy „1944. április 16-án vette kezdetét a magyarországi zsidóság gettóba zárása, brutális elkülönítése attól a nemzettől, amelybe született, amelynek nyelvét beszélte, kultúráját, gazdaságát gyarapította, amelynek szabadságáért, függetlenségéért az elmúlt századokban vérével is áldozott... A Holocaust a magyar nemzet tragédiája."
Fogalmazhatunk úgy is, hogy mi, magyarok nagyon megszenvedtünk, megfizettünk a múlt bűneiért, de tanultunk belőle. Ezzel kapcsolatban két fontos dokumentumot is említenék: A Magyar Kormány 2019-ben elfogadta - a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szövetség keretében kidolgozott - antiszemitizmus-definíciót, 2024-ben pedig azt a nemzeti stratégiát, ami 129 oldalon mutatja be a magyarországi zsidó élet sokszínűségét, valamint az antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében és a hazai zsidó közösség érdekében tett lépéseket.
Továbbá már 2015-ben felismertük, hogy a migráció, a terrorizmus és az antiszemitizmus kéz a kézben jár. Ezért is döntöttünk Magyarország és Európa schengeni határainak betonbiztos megvédéséről. Az idő bennünket igazolt, gondoljunk csak legutóbbi labdarúgó mérkőzésekre Párizsban, Amszterdamban. Sőt, a nyugat-európai statisztikák is félelemkeltőek: Franciaországban az antiszemita incidensek száma a 2022-es 436-ról 1676-ra nőtt 2023-ban, míg a fizikai támadások, köztük a késeléses támadások száma csaknem megduplázódott, 43-ról 85-re. Az Egyesült Királyságban az antiszemita incidensek száma 1662-ről 4103-ra emelkedett, a fizikai támadásoké 136-ról 266-ra.
Ezzel szemben kijelenthetjük, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helyének számít a zsidó közösségek számára. Ezt időről időre megerősítik a hazai és külföldi zsidó közösségek képviselői is: Frölich Róbert országos főrabbi, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija egy – az Izraelt ért palesztin terrortámadás után - 2023. október 25-i interjújában a következőket nyilatkozta a magyarországi zsidóság biztonságérzetével kapcsolatban: „(…) azt kell, hogy mondjam – a saját legnagyobb megdöbbenésemre is –, hogy ma tényleg Magyarország tűnik az egyik legbiztonságosabb országnak. (…) Azzal, hogy a rendőrség nem engedélyezte az Izrael-ellenes tüntetéseket, nincs se felvonulás, se kődobálás, se zászlóégetés. Úgy tűnik, Budapest, illetve Magyarország tényleg a nyugalom szigete.”

Isaac Herzog, Izrael Állam elnöke 2024. április 16-án a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartott állami megemlékezésen videó üzenetében méltatta a magyarországi zsidó közösség biztonsági helyzetét: „Napjainkban, amikor az antiszemitizmus ugrásszerű növekedésének vagyunk tanúi Európa és világszerte, Magyarország antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciája egyértelmű üzenet, és garantálja a magyar zsidó közösség biztonságát egy olyan világban, ahol a zsidók iránti gyűlölet sok zsidó életét veszélyezteti.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Végezetül szeretném megköszönni mindazoknak, akik a Holokauszt80 emlékévben tehetségükkel, odaadásukkal segítették az emlékezést.
A mai különleges estén a Kazán István Kamaraszínház „Auschwitzi Napló” című monodrámáját láthatjuk, illetve az Ávinu Trió tolmácsolásában „A túlélés dallamai” címmel autentikus zsidó liturgikus zenét hallgathatunk meg.
Köszönjük az alkotóknak: Kriszt László rendezőnek, Kovács Molnár József színművésznek, Merenics Zsófia díszlettervezőnek. Valamint Asztalos Rita zongoraművésznek, Rosenfeld Dániel Imre kántorművésznek, Horváth József hegedűművésznek, és Schum József klarinétművésznek.
Köszönettel tartozunk továbbá a mai este szervezőinek, és az előadásnak otthont adó Nemzeti Színház vezetőségének, Vidnyánszky Attila főigazgató úrnak.

Tisztelt Megjelentek! Kedves Emlékezők!
A múltunk megismerése és feldolgozása, az emlékezés és emlékeztetés kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából is. Kérem, engedjék meg, hogy végül - az általam személyesen is ismert és különösen tisztelt - Teller Edét, a nagy magyar tudóst idézzem:
„A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de meg tudjuk ismerni. A jövőt meg tudjuk változtatni, de nem tudjuk megismerni. A jövő azonban munkán, megértésen, együttműködésen és tisztességen alapszik.”

Köszönöm, megtisztelő figyelmüket!