Benyújtottam két módosító javaslatot a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényhez.

Alapvetően a nemzeti vagyon védelmével nincs gond. Ez minden kormányzatnak feladat. Védeni és gyarapítani. Aranytartalék és deviza tartalék növelésével, jó céges részesedéssel, külföldi pozíciók kiépítésével, jól működő és gazdálkodó, piacra is szolgáltató állami cégekkel, stratégiai vagyon növelésével (energiacég, gáztároló, reptér, stb).

A vagyon védelmére és ha jogtalanul tűnt el, annak visszaszerzésére vannak Magyarországon hivatalos szervek. Nemzeti Nyomozó Iroda, rendőrség, NAV, ügyészség. Ezeken belül is létre lehetne hozni külön egységeket, plusz jogosítványokat vagy költségvetési forrást lehet adni, ez törvényhozói feladat. Ráadásul az erősebb Integritás Hatósággal és az Európai Ügyészséggel tovább bonyolódik a képlet.

Most párhuzamosságokat (ki a jobb ügyészség, hatásköri villongások, felesleges kettős munka) alakítana ki a kormány az új Hivatallal és ezáltal valós a félelem, hogy ez eredeti, fent felsorolt szervek minőségi állománya és/vagy költségvetése látja majd kárát, illetve erős a gyanú a szoros politikai irányításra, erre vonatkozóan a Parlamentben is már voltak tiszás elszólások.

A javaslat tehát így nem jó, és nem is tartalmazza a szükséges jogállami garanciákat, jogorvoslati lehetőségeket.

Most két módosító javaslatot nyújtottam be, hogy egy kicsit közelebb kerüljünk a normális, jogi megoldáshoz.

1️⃣ Annak érdekében, hogy ne a Hivatal bírálja el a Hivatal eljárásával kapcsolatos panaszokat. Igen, jelenleg úgy van a javaslat, hogy ha bárki panaszt emel a Hivatal vele vagy cégével szembeni eljárásával, akkor maga az eljáró Hivatal elbírálja, hogy vajon jogos-e. Én inkább a nyomozási és az eljáró bíróságra bíznám a panasz elbírálását.

2️⃣ A jogorvoslat biztosítása, mint a jogállam egyik fontos vívmánya. Bár ők eltüntetnék ezt legszívesebben.
A második módosító javaslatnak a célja, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat ne maradjon a hatósági eljárási garanciákon kívüli, ugyanakkor jelentős alapjogi és vagyoni következményekkel járó eljárástípus. A benyújtott törvényjavaslat jelenlegi szövege szerint a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, a vizsgálati tevékenységgel kapcsolatban pedig – a bírság kivételével – közigazgatási pernek nincs helye. Ezzel szemben a Hivatal a vizsgálat során adatot, iratot és információt kérhet, iratbetekintést és másolatkészítést végezhet, nyilatkozatot kérhet, helyszíni vizsgálatot tarthat, elektronikus adatállományt menthet, és olyan intézkedéseket alapozhat meg, amelyek az érintettek jogi, gazdasági és eljárási helyzetét érdemben befolyásolják.
A módosítás ezért kimondja, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat közigazgatási hatósági ügy, amelyre ameglévő közigazgatási rendtartás szabályait alkalmazni kell, és amelyben a Hivatal döntéseivel szemben jogorvoslatnak van helye. Ez megszünteti azt az alkotmányosan aggályos helyzetet, hogy a Tisza új Hivatala pusztán elnevezéssel vonjon ki egy hatásában hatósági jellegű eljárást a tisztességes hatósági eljárás és a hatékony jogorvoslat garanciái alól.