Áradjatok
ÓRIÁSI ÁTVERÉSRE KÉSZÜLNEK MAGYAR PÉTERÉK: EGYMILLIÓ OKOSMÉRŐT AKARNAK BESZERELTETNI: ELMONDJUK, MINDEZ MIÉRT VEZET A REZSICSÖKKENTÉS MEGSZŰNÉSÉHEZ

Az egészségügytől elvett több, mint kétszázmilliárd forintból arra készül a Tisza Párt, hogy bizonyos fogyasztás felett kötelezővé tegye az okosmérőket, és ezzel jelentős mértékben emelje az energiaárakat. Lehetnek olyan háztartások, ahol a rezsi közel a duplájára emelkedik majd. Az áremeléssel járó akció mértékére jellemző, hogy egymillió okosmérő telepítése a cél, vagyis egyáltalán nem csak a legnagyobb fogyasztókról van szó. Mindehhez ráadásul az uniós pénzeket használják fel: Magyar Péterék még a villamos infrastruktúra kiépítését is kifizetik a szolgáltatók helyett, hogy azok ezután többet számlázhassanak. Mutatjuk a részleteket és a számokat!

Közel egymillió új okosmérő telepítését tervezi a kormány, miközben az új energetikai szabályozás már arra is lehetőséget ad, hogy a lakossági fogyasztók az egyetemes szolgáltatás elhagyása nélkül, részben piaci ármozgásokat követő villamosenergia-szerződést kössenek. A két intézkedés szorosan összefügg: a piaci ár akár negyedóránként változhat, ezért az ilyen elszámoláshoz olyan mérő szükséges, amely ugyanilyen időbeli bontásban képes rögzíteni a fogyasztást. Ezeknek a beszerelését tűzte ki célul a Tisza-kormány, amely az egészségügyre szánt százmilliárdokat csoportosított át arra az intézkedésre, amely a rezsicsökkentés megszüntetését jelentheti.

Miről van szó?

Az MVM tájékoztatója szerint az okosmérő olyan digitális villanyóra, amely a fogyasztási és napelemes rendszer esetén a visszatáplálási adatokat jellemzően negyedórás bontásban rögzíti, majd telekommunikációs kapcsolaton keresztül automatikusan továbbítja azokat az elosztónak. Így nincs szükség a mérőállás rendszeres diktálására, lehetővé válik a tényleges havi fogyasztáson alapuló számlázás, a szolgáltató pedig pontosabb képet kap a hálózat terheléséről. Röviden tehát az okosmérő egy olyan villanyóra, amely a pillanatnyi fogyasztást monitorozza, így ennek megfelelően akár az aktuális piaci árat is képes lehet számlázni a szolgáltató.

Miért lett fontos a kormánynak?

Ez azért fontos kitétel, mert az Országgyűlés július 28-án fogadta el a korábban T/359. számon benyújtott energetikai törvénycsomagot, amelyet 2026. évi XXXVI. törvényként hirdettek ki. A szabályozás értelmében a távlehívható mérővel rendelkező fogyasztó kérheti, hogy a villamosenergia-kereskedő rugalmas árazású szerződésre tegyen ajánlatot. Az ilyen szerződés ára a másnapi és napon belüli árampiac változásait, akár a negyedóránként kialakuló tőzsdei árakat követheti.

A lakossági fogyasztónak ehhez nem kell elhagynia az egyetemes szolgáltatást. A kedvezményes, jelenleg évi 2523 kWh-s lakossági sávhatárig továbbra is legfeljebb a rezsicsökkentett fix ár alkalmazható, az e feletti mennyiség ára viszont követheti a piacot. Mindez azt jelenti, hogy az eddigi, 70,1 forintos fix lakossági piaci ár helyett július 28. óta jogszabályi lehetőség van arra, hogy a lakossági ügyfelek is piaci áron kapják a villanyt. Ez pedig az átlagfogyasztás feletti részre jelentős drágulást okozhat a felhasználóknak.

Márpedig a kormányzati tervek között világosan szerepel, hogy a lehető legtöbb háztartást kell a piaci árazást lehetővé tevő rendszerbe átterelni.

A kormány 2026. június 24-i döntése 53,3 milliárd forintos teljes programkeretet hagyott jóvá az okosmérők beszerzésére és telepítésére. Az ugyanaznap megjelent RRF-GS-6.7.1-26 pályázati felhívás pedig 26,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást tett közvetlenül elérhetővé az áramszolgáltatók számára. Vagyis ennyi közpénzt összesen 80 milliárd forintot kaphatnak az energiaszolgáltatók arra, hogy a háztartások piaci árszabásra való átállításához szükséges infrastruktúrát fedezzék.

A program célértéke 947 368 új mérő telepítése volt 2030 végéig. A kormány augusztus eleji bejelentése ezt azzal egészítette ki, hogy az okosmérő mindenki számára ingyenesen igényelhetővé válna, az évi 4000 kilowattóra feletti fogyasztási helyeken pedig kötelezően felszerelnék. Ez a javaslat annak ismeretében, hogy a Tisza-kormány megteremtette az egyetemes szolgáltatáson belüli piaci számlázás lehetőségét, egyértelműen a rezsicsökkentés felszámolása, vagy legalábbis szűkítése irányába mutat.

Mennyit drágul a rezsi?

Egy általános, A1 tarifát használó, évente 4000 kWh-t fogyasztó háztartás jelenleg az első 2523 kWh után főszabály szerint bruttó 36,386 forintot fizet kilowattóránként. A fennmaradó 1477 kWh ára bruttó 70,104 forint kilowattóránként. Az évi mintegy 1836 forintos alapdíjat is beleszámítva az éves villanyszámla így megközelítőleg 197 ezer forint, vagyis havi átlagban 16 400 forint.

Ez azonban még nem azonos a valódi, tőzsdei ármozgásokat követő szerződéssel. A HUPX 2026. júliusi havi átlagára nettó 43,957 forint volt kilowattóránként. Ha ehhez csak a jelenlegi nettó, 23,4 forintos rendszerhasználati díjat és az áfát adjuk hozzá, már körülbelül 85,5 forintos bruttó egységár adódik- még a kereskedő árrése és egyéb költségei előtt. Ebből már könnyen kiszámolható, hogy ha egy 4000 kWh-t fogyasztó háztartásnál csak a kedvezményes sáv feletti 1477 kWh-t számolnánk a piaci árszinten, akkor az éves számla megközelítené a 220 ezer forintot, vagyis havi 18 300 forint körül alakulna. Ez önmagában 10 százalékos áremelkedést jelentene. Ugyanakkor ez a legkonzervatívabb becslés csupán.

A kormányzati kommunikációban eddig ugyanis nem merült fel a 4000 kilowattóra feletti fogyasztók esetében az átlagfogyasztásig húzódó kedvezményes, 36 forintos tarifa fenntartása, így pedig jóval nagyobb áremelkedést érzékelhetnek azok, akik kényszerűen okosmérőt kapnak.

Így az évi négyezer kilowattórát fogyasztó háztartás korábbi 197 ezer forintos éves számlája 342 ezer forintra ugrana, ami havi szinten 28 500 forintos villanyszámlát eredményezne. Ez több mint másfélszeres drágulást jelent.

Tekintve, hogy a háztartások fogyasztási csúcsidőszakában a legdrágább a villany, a fenti számítás csupán egy konzervatív becslés. Mivel a háztartások nem egyenletesen fogyasztanak olcsó és drága spotárú villanyt, hanem többnyire a “drágább” időszakokban növelik a fogyasztásukat, ez az arányszám az egyéni preferenciáktól függően inkább magasabb lehet, mintsem alacsonyabb. Vagyis a 10-73 százalékos drágulás csupán a legkonzervatívabb becslés.

Pénzbe fog kerülni, hogy a szolgáltatók pénzt szedhessenek be az emberektől

Természetesen ennek a számlázási rendszernek infrastruktúra igénye van, ami költségekkel jár. Erre a kormány adhat pénzt- tulajdonképpen a szolgáltatók helyett fizeti ki az okosórák telepítését. Erre pedig máshonnan- jelen esetben az egészségügyre szánt forrásoktól- vesznek el pénzt.

Az okosmérésre és a hálózatfejlesztésre rendelkezésre álló magasabb keretet az uniós helyreállítási terv jelentős átalakításával teremtették meg. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére tervezett összeg 643 millió euróról mintegy 240 millió euróra esett vissza, vagyis körülbelül 403 millió euróval csökkent. Az egészségügy digitális átállásának támogatása 250,5 millió euróról hozzávetőleg 24,7 millió euróra mérséklődött, ami újabb közel 226 millió eurós elvonást jelent. Az egészségügyi fejlesztésektől így 620 millió eurót vettek el Magyar Péterék. Ez az összeg elégséges lenne az összes betegtér és váró klimatizálására az egész országban.

Szintén csökkent a lakossági napelemek és a fűtési rendszerek elektrifikálásának támogatása: ennek kerete 415,25 millió euróról 211,16 millió euróra, vagyis több mint 204 millió euróval lett kisebb. A módosított tervben emellett a felsőoktatási innováció kerete is 45 millió euróról körülbelül 16 millió euróra csökkent, egyes szociálislakás-fejlesztések pedig kikerültek a programból.