Klímahisztéria
.

Reisz András valami olyasmit mondott ma a Mokkában - a téma a Szegedre lecsapó tegnapi vihar volt -, hogy nem az időjárással van baj, mert az mindig hol ilyen, hol meg olyan... A baj velünk van (ezt mondom amúgy én is évek óta, mf.). Mert túlságosan megnövekedett a komfortigényünk, folytatja Reisz András - azaz nagyon könnyen hozzászokunk a nekünk kellemes időjáráshoz és azt szeretnénk magunk körül látni -, miközben egyre kevésbé vagyunk toleránsak az eltéréssel a megszokottól, azaz az alkalmazkodó képességünk csökkent.

Vagyis azt gondoljuk, hogy az a normális, amit megszoktunk, az ettől való bármilyen eltérés - több eső, több napsütés, nagyobb szél, sok hó - már maga a földi lét vége.

Azt hiszem, Reisz Andrásnak igaza van.

Az egész klímaállandóság csak egy fikció a fejünkben. Régen is voltak hőhullámok, voltak nagy viharok, forró, aszályos vagy éppen hűvös, csapadékos nyarak, havas, hideg vagy éppen enyhe, szárazabb telek. Csak az emlékezetünk véges, különösen a fiatalabb korosztályé.

Most derült ki, például, hogy miközben a globális felmelegedéssel igazolnák egyesek a gyakori hurrikánokat a karibi térségben, több adat is igazolja, hogy ilyen pusztító hurrikánok voltak 80 éve is, sőt, a mostaninál durvább hurrikán szezon volt 130 éve is.

Aztán, kiderült, hogy MO-on 41°C felett volt már a huszas meg az ötvenes években is párszor a csúcshőmérséklet (a XIX. században meg nem volt rendszeres és pontos meteorológiai hőmérés). De valahogy mindenkinek az az érzése, hogy régen nem volt meleg, csak most van. Pedig már Arany János is azt írta - 1846-ban, jó 175 éve -, hogy "Ég a napmelegtől a kopár szik sarja". Nyilván nem azért, mert tudta, milyen meleg volt a középkorban, amikor a Toldi játszódik, hanem Aranynak személyes élménye lehetett a nyári hőhullámokról.

Vagy.

Pár hete menő volt azzal riogatni a népet, hogy annyira olvad Grönland, hogy a szánhúzó kutyák kényszerűen vízben trappolnak. Aztán kiderült, hogy ilyen volt 30 éve is, előkerült egy hasonló fotó a '80-as évekből. Sőt, okkal feltételezzük, hogy még régebben is lehetett ilyen, csak fotó nincs róla, mert nem volt mindenkinél egy praktikus, kompakt, könnyen kezelhető fényképezőgép, főleg nem Grönlandon egy menetben levő kutyaszán hajtójának kezében.

Ugyancsak menő volt idén nyáron riogatni azzal, hogy leolvad Grönland, mert két nap alatt - az Európát sújtó afrikai eredetű hőhullám idején - 20-25 milliárd tonna hó és jég olvadt el Grönlandon. Aztán kiderült, hogy jó, jó, olvad nyáron a hó és a jég, ez a dolgok rendje, de tavaly egy év alatt 510 milliárd tonnával növekedett a grönlandi hó és jég mennyisége. Miközben a több mint 2 millió km2-es területű Grönlandon tárolt hó és jég mennyisége - szinte kimondhatatlan - mintegy 3 milliószor egy milliárd tonna (azaz 3.000.000.000.000.000, tehát 3 trilliárd tonna).

Ha pár évtizede elképzelhetetlen volt a klímázott lakás, főleg nem volt klíma az autókban, akkor ma szinte minden lakásban, minden autóban van klíma, ezért ha elérkezik a szokásos nyári meleg, ha lehet, bekapcsoljuk a klímát. Ám klíma így sincs mindenhol, ezért, ha kiszállunk az autóból, kilépünk a klímázott lakásból, szupermarketból vagy plázából, megcsap a szokásos fülledt nyári meleg, amit klímához szokva már nem is értünk. Hogy-hogy ilyen meleg van az utcán? Ez ugye már maga a globális felmelegedés?

Sőt, már az ellenzék épít arra kampányt, hogy mi az, hogy a BKV autóbuszain, villamosain nincs klíma? Hiszen elviselhetetlen a meleg, a választópolgár elpusztul a villamoson, de klíma, az bezzeg nincs. Miközben néhány éve a dolgok rendje volt, hogy a villamoson, buszon nem volt klíma, de volt menetszél, szellőztek az ablakok, és senki nem halt meg a járműveken. Ma meg mindenki a halálán van, még maga Kunhalmi Ágnes is...

Pedig, jó, ha tudjuk, hogy a tömegközlekedésen működő klímaberendezés méregdrága, a kihasználtsága mindössze pár hét nyaranta, akkor sincs túl sok haszna, hiszen állandóan nyitogatni kell a villamos ajtaját, ettől aztán az üzemeltetése sem hatékony, azaz drága és valójában nem sok értelme van. Ha pedig azt mondaná a BKK, hogy a klímázott időszakra másfélszer annyiba kerül a villamosjegy, a nyári hónapra kétszer annyiba a havi bérlet, mert drága a klíma működése, így is tetszenek-e kérni, hogy legyen klíma a villamoson? - nos, akkor sokan értenék meg nagyon gyorsan, hogy mégsem a klíma a villamos legfontosabb berendezése.

A valóság az, hogy az időjárás mindig is változékony volt, régen is voltak fákat kicsavaró viharok, voltak felhőszakadások, 38°C körüli-feletti nyári csúcsok, néha leküzdhetetlen hóakadályok télen, csak mi emberek túlságosan elkényelmesedtünk. Ha néhány évig nincs olyan szélvihar, mint tegnap volt Szegeden, hajlamosak vagyunk el is felejteni, és azt gondolni, hogy ilyen sosem volt (pár éve a Népliget százéves fáit csavargatta ki hasonlóan kemény vihar). A mostaniról pedig egyből azt mondani, hogy minden idők legdurvább vihara (pedig volt már durvább, úgy tudni, Szegeden is; a magyarországi szélrekordot 1988-ban mérték Szarvason, 160 km/h felett, Szegeden tegnap 112 km/h volt a mért csúcs), hiszen ilyenre nem is emlékszünk.

Pedig csak annyi történt - zárta szakszerű kiselőadását Reisz András a Mokkában -, hogy ma mindenki kezében van okostelefon, mindenkinek elérhető az internet, és ma mindenki azonnal megosztja az élményeit, az pedig az interneten hamar eljut mindenkihez. Ettől aztán az a benyomásunk, hogy amit most látunk, az olyan durva, hogy olyan még sosem volt.

Pedig volt. Csak nem emlékszünk rá. Félek, hogy a tegnapit is hamar elfelejtjük...
...

Kép: Reisz András (korábbi kép, forrás: borsonline)

Gröndland olvad:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2540724895978531

A Dorian hurrikánról:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2591895827528104

Megkerült a Mokka videó:
https://tv2.hu/mokka/301433_reisz-andras-a-viharokrol-ideje-rajonni-mit-produkal-a-termeszet.html