Keleten a helyzet változik
.

Putyin döntött, megvan a háború végének dátuma!

- írta öles betűkkel cikkének címében a origo*. Aztán kiderült, hogy ez is egy clickbait cím, szó nincs itt se Putyinról, se a háború végéről. Ez már a cikk felvezetőjéből is kiderül:

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyeck-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban - jelentette ki pénteken Emmanuel Macron francia államfő. Ez egybevág azzal, amit néhány nappal ezelőtt az amerikai hírszerzés közölt.

Vagyis nem Putyin döntött, hanem Macron jelentett be valamit, azt is vagy a hasára csapva - jól mutat a francia elnökválasztási versenyben - vagy amerikai sugallatra (v.ö.: "egybevág").

Érdekes látni azok mélyreható elemzését a háború állásáról, akik három hónapja arról értekeztek, miért kizárt a háború. Különösen érdekesek Nógrádi György és Demkó Attila elemzései. Az előbbire a szakértelembe csomagolt tanácstalanság a jellemző (főleg, mert német forrásokat olvas), utóbbira inkább a pálfordulás: április 3-ig - talán ellenzéki győzelemre készülve - mintha az ukránok oldalán állt volna, utána hirtelen mintha jóval realistább (az oroszokat kevésbé megbélyegző, érveiket, érdekeiket inkább mérlegelő) álláspontot vett volna fel. De lehet, hogy mindez csak érzéki csalódás...
.

Ahogy korábban többször megírtam**, ennek a háborúnak két lehetséges kimenetele van: vagy nyernek az oroszok és elfoglalják Ukrajna jelentős részét (lásd korábbi elemzésem, link a végén), megakadályozva, hogy a Nyugat kaparintsa meg az "ősi orosz földeket", vagy elbuknak, de akkor Ukrajna jelentős részét a Nyugat szállja meg, ami Keleten politikai káoszt okozhat és elvezethet akár Oroszország széteséséhez is.

Szóval, Putyin számára egy reális opció, egyetlen valós stratégiai cél van: az orosz győzelem Kijev bevételével. Végül pedig az új határ valahol ott lesz, ahol márciusban felrajzoltam. Az biztosan tarthatatlan, hogy a közös orosz-ukrán (plusz ukrán-belorusz) határ a jelenlegi frontok és határok mentén jöjjön létre, ez ugyanis 3-4 ezer km hosszú, ami védhetetlen. Vagyis ami leginkább reális - álljon ma bárhogy a front - Oroszország előrenyomul a legrövidebb moldáv/román - belorusz határig, amelytől nyugatra már szinte csak ukránok élnek. Ukrajna pedig összezsugorodik olyan kicsire, ami már a Nyugatnak sem ér többet egy semleges ütközőzónánál. Akkor majd gyorsan lekerül a napirendről Ukrajna belépése a NATO-ba és az EU-ba, és kiderül, hogy egy Szlovákia vagy max. Magyarországnál kisebb méretű, de Albániánál is szegényebb, természeti erőforrások nélküli Ukrajna mennyire NEM kell már a Nyugatnak. Pont arra fog kelleni, amire való: semleges ütközőzónának.

Ezért aztán nyilvánvaló, hogy a háborúnak sem május 9-én, sem máskor a közeljövőben nem lesz vége. Az oroszok pedig - "a hivatalos" narratívával ellentétben - módszeresen fel fogják morzsolni az ukrán hadsereget, és vele a mai Ukrajnát. Az meg lényegtelen, hogy Putyin eredetileg "nácítlanításról" beszélt. Az USA is demokráciaexportnak, meg terrorizmus elleni harcnak nevezte az agresszív háborúit, Irakot meg a nem létező vegyifegyveréért rohanták le, ezzel kitermelve a későbbi hadműveletek igazolásául szolgáló ISIS-t. Az Egyesült Államok Afganisztánt tulajdonképpen, formálisan, szimpla bosszúból támadta meg, "hivatalosan" a WTC tornyokért, pedig - ha lehet ilyet mondani - a főbűnös egy bizonyos Osama bin Laden, hivatalosan terrorista, szaúdi származású, tehát sz USA-nak nem Afganisztánt, hanem talán Szaúd-Arábiát kellett volna megtámadnia. Az már csak hab a tortán, ahogy sok évvel később bin Ladent "kivonták" a forgalomból - az az érzésed, hogy bin Laden sosem létezett, csak a Cég kreálta virtuális mumusnak, állandó fenyegetésnek a sajtón keresztül a háború igazolására.

De visszatérve Ukrajnára. Miért gondolom, hogy az orosz hadsereg nem fog megállni a mai frontok mentén? Mert, ezt a stratégiát mutatja a Nyugat - lásd intenzív fegyverszállítások, katonai szakértők Kijevben, az Azovstal alatt, Cloutier eddig érdemben nem cáfolt esetleges elfogása, az ukrán kormány megtöltése nyugati ügynökökkel - mind azt jelzik, hogy abban a pillanatban, hogy esetleg létrejönne valamilyen tűzszünet Ukrajna és Oroszország között a jelenlegi frontok mentén, Kijev azonnal "békefenntartókat" és nehézfegyvereket hívna be Nyugatról, akkor pedig "békehelyzetben" NATO-országok hadseregei néznének farkasszemet - jó 3 ezer km-es határvonal mentén - az orosz hadsereggel. Ezzel Putyin gyakorlatilag örökre lemondhatna az "ősi orosz földek" és vele Kijev (lásd Kijevi Rusz) visszaszerzéséről.

Erre enged következtetni a francia Le Figaro vezető újságírója, Georges Malbrunot elszólása is – aki önkéntes katonákkal együtt érkezett vissza Ukrajnából –, amely szerint az amerikaiak közvetlenül „irányítják” az orosz-ukrán háborút.

Ha ez így alakulna, akkor megvalósulhatna az az amerikai terv, hogy Moszkva alatt néhány száz km-re NATO bázisok fenyegetnék Oroszországot. Vajon az USA megengedné-e, hogy valamelyik déli szakadár állam területéről orosz katonai bázisok fenyegessék Washingtont?

Na, ugye...
.

Miután az oroszok bevették Mariupolt, és az Azov megmaradt harcosait beszorították az acélmű területére, azt pedig jelentős orosz erők tartják blokád alatt, Putyin ráér. Ráér kivárni, hogy kifogyjanak a tartalékaik, és az egyelőre kétséget kizáróan nem bizonyított, de mindenki által tényként kezelt PIT-404 objektumban kuksoló külföldiek erős ütőkártyává léptek elő az orosz elnök kezében. Nem véletlenül telefonálgatott Macron Moszkvába, és tette látogatását az osztrák kancellár Putyinnál, továbbá próbálkozott - a hírek szerint helikopteres - bejutással Cloutier tábornok az Azovstal területére.

Az orosz elnök nagyot foghatott Mariupolban, amiből a Nyugat nehezen fog kimosakodni, vagy csak igen komoly engedmények árán. Ez azonban nem jelenti, hogy ezzel vége lenne a háborúnak. Folytatódik a keleti katlan bezárása, elindulnak a hadműveletek Odessza, valamint Harkov bevételére, majd ha ez megvalósul, a csapatok északnak fordulnak és előbb-utóbb Kijev is bizonyosan sorra fog kerül... és közben folytatódik az Ukrajna feletti légifölény fenntartása, már csak a nyugatról érkező utánpótlás és fegyverszállítások rendszeres támadása érdekében is.

És ez tart mindaddig - akár még hónapokig, de lehet, hogy évekig - míg, ahogy feljebb jeleztem, Ukrajna össze nem zsugorodik olyan kicsire, hogy már a Nyugatnak is inkább megérje semleges ütköző zónává minősíteni megszállandó terület helyett. Így az "orosz-ukrán határ" pár száz kilométeresre rövidül.

És mi lesz, ha nem így alakul? Ha Ukrajna megmarad a mostani meg nem szállt területén, vagy ez eredeti határai között, oda bizonyosan benyomul a Nyugat. És az bizony Putyin hatalmának meggyengüléséhez és végső soron Oroszország széteséséhez vezethet. Ez pedig, egyelőre, számomra nehezen elképzelhető.

Szóval, május 9-én nem lesz vége a háborúnak, bár nyilván a Vörös téren lesz egy szokásos katonai parádé, Putyin mond egy lelkesítő, az orosz célokat és szándékokat igazoló és a Nyugatot ostorozó beszédet, aztán minden megy tovább, ahogy eddig.
.

És hogy mi lesz a regnáló ukrán vezetéssel? Minél inkább mellé áll a nyugati politikai elit, annál súlyosabb ellentéteket fog ez felszínre hozni a nyugati szövetségi rendszerben. [Z]elenszkij ebből szeretne tőkét kovácsolni, de a vége az lesz, hogy a szövetségesekből fog ellenséget kreálni. [Z]elenszkij, a külügyesei és a nagykövetei rendre megsértik a nyugati támogatóikat, Németországot többször kifejezetten megalázták. És miközben a minden kontroll alól kibújt (talán az amerikait nem számítva) EB elnök, von der Leyen maga viszi a tagsági meghívót Kijevbe, a hollandok máris bejelentették, hogy szó sem lehet Ukrajna soron kívüli csatlakozásáról. Ám mire az a "szokásos rendben" (10-15 év) megvalósulhatna, addigra Ukrajna - jó eséllyel - a mai formában megszűnik létezni. De vdLeyennek egyébként is két éve van hátra - ahogy Biden-nek is -, és ki tudja, mit hoz a jövő az Unió életében. Ha elérkezik a (nem) várt recesszió - ha Németország nem vásárol orosz nyersanyagot és lemond az orosz piacokról, akkor biztosan súlyos válság dönti le Németországot és vele a Nyugatot -, azt, könnyen lehet, hogy jelen formájában azt az Európai Unió sem éli túl.

[Z]elenszkij pedig, ha túléli, kap egy szabadkártyát valamelyik nyugati országba, ahol leélheti a hátralevő életét, már ha az oroszok nem lesznek a sarkában.

Így aztán már csak az a kérdés, hogy Nyugat-Európa öngyilkos politikát folytat-e és feláldozza magát az amerikai érdekek oltárán, vagy némi szkanderezés után tudomásul veszi a geopolitikai realitásokat, és kiegyezik Oroszországgal az új status quo mentén.

Meglátjuk.
______________________

A kép csak illusztráció, forrás: https://www.bbc.com/news/world-europe-60506682

* Putyin döntött: megvan a háború végének dátuma
https://www.origo.hu/itthon/20220408-haboru-vege-putyin.html

** Korábbi írásaim - Maraton életre-halálra
https://www.facebook.com/mernyo/posts/5210369189014075

A háború legfőbb vesztese
https://www.facebook.com/mernyo/posts/5195179517199709

A harci helyzet - a hadművész szemével
https://www.facebook.com/mernyo/posts/5225202514197409

Kiberbűnözői körökben továbbra is a jelszavak megszerzésére, ellopására irányuló támadási módszerek a legnépszerűbbek és sokszor sajnos a legegyszerűbbek is.

Az alábbi összeállításban bemutatjuk az 5…

🟢A XXI. Század Intézet ellenzék értékelő konferenciájának a harmadik kerekasztal-beszélgetésén Kósa András, Kosztur András és Nagy Ervin filozófus beszélgettek Gerhardt Máté moderálása mellett

👉…

Bemutatjuk azt az embert, aki hatalmasat segített ennek a vajdasági magyar városnak!

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média