Az összes ellenzéki outsider, aki sznobként túlesztétizálta magának a magyar belpolitikát - valójában - undorítóbb még a újlipóciai, ancient regimeből eredeztethető baloldali elitnél is. Ezeket a közéleti kosárembereket most üldözött prófétaként kellene üdvözölni, mert volt bátorságuk lesavazni a MKKP-ra. Ők itt és most, egytől egyig, nullhuszonnégyben a "valóság" mantrát tolják. Milyen bölcsek, milyen okosak, mennyire igazuk volt. Látták utólag, hogy mi lesz előre.

Az úgynevezett "valóság" a magyar értelmiség számára egy Tolkien-féle világ. Egy fantasyizé, lapozgatós könyv. Középfölde, amely benépesül orkokkal, trollokkal, tundékkel, sárkányokkal, balrogokkal és nazgulokkal. Mindenféle elképzelt és el nem képzelhető entitással. De - természetesen - ott van, ott lapul még a nagy úr, a rettenetes Szauron is. És mindez csak rájuk vár, hogy végül egy szívmelengető, de embert, törpöt és hobbitot egyaránt megpróbáló kaland után kérlelhetetlenül kiismerjék és feltérképezzék mint a spanyolok és az olaszok a terra incognitat.

Abban a végtelen történetben élnek, amelyben ha Frodó és hűséges barátai végül nekiindulnak a Megyéből - át Köd-hegységen, Mória tárnáin keresztül a Végzet hegyéhez - akkor végül/sorsukhoz méltóan megküzdhetnek a mindent is látó szemmel és az alant gomolygó lávába vethetik a Hatalom Gyűrűjét. Majd beköszönthet a tündék és emberek által vezetett föderáció: a negyedik köztársaság.

Amíg ők ennek a folytatásos MMORPG-mátrixban égve a végtelen szintet is elérik/meghaladják majd lekardozzák az Angmari boszorkánymestert (egy hatvannégy órán át tartó közelharcban) és hajlobogva meglovagolják a sárkányt, akit "Valóság nagybátyámnak" hívnak addig mi nagy megnyugvással konstatálhatjuk: nem az ún. "valósággal", hanem az annál sokkal valódibb történetekkel lehet nyerni. A "valóság" legyen az ő absztrakciójuk. Hagyjuk meg nekik ezt. A gumiszoba magányát.

Az OV és a Fidesz pedig egy jól továbbadható, továbbkölthető, de következetesen vezetett és dramaturgiai szempontokból is indokolt fordulatokkal operáló neverending sztori. Ettől működik.

Mer' mindenki a saját történetét írja és éli. Van, aki jobb stílusban és van, aki makogva-dadogva. De egy biztos: csak annak van politikája, akinek van még mit mesélnie.