Azért, mert ellentétes a magyar érdekkel, ellentétes Magyarország érdekével.
És egyébként egész Európa érdekével is ellentétes.
Ez a rövid válasz arra, hogy miért nem támogatjuk az uniós tagsági tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Ugyanis számos rendkívül súlyos kérdés van az asztalon, amelyekre nincs válasz, vagy, ha van, akkor az ijesztő. Ráadásul Brüsszel - és a magyar baloldal - nyilvánvalóan nemcsak megkezdeni akarja a csatlakozási tárgyalásokat, hanem gyorsan lezárni, és felvenni Ukrajnát az EU-ba, ez a hatalmas sietségből, rohanásból egyértelműen látszik. Ezt nem támogatjuk.
Miért mondjuk, hogy a tagsági tárgyalásokat nem szabad megkezdeni?
Ukrajna háborúban álló ország, a háborút nem szabad behozni az Európai Unióba. A háború elhúzódik, nem tudjuk meddig tart.
Nem tudjuk mekkora Ukrajna népessége és területe. Pontosabban a területét tudjuk, de annak egy részén orosz katonák állomásoznak.
Nem tudjuk, hogyan alakulna Ukrajna felvétele után az EU finanszírozása, mi történne a kohéziós és agrárforrásokkal. Illetve, amit tudunk arról, hogy mennyi pénz menne Ukrajnába, az mindenképpen indokolna némi átgondolást.
Látjuk, hogy a silány minőségű ukrán gabona és az ukrán fuvarozók beengedése már most is óriási felfordulást okozott, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és más országok állampolgárainak és vállalkozásainak egészségét és egzisztenciáját veszélyezteti.
És akkor az ukrajnai demokrácia és korrupció állapotáról még nem is beszéltünk.
Tehát ebben a stratégiai, történelmi jelentőségű ügyben semmiképpen sem szabad a sorrendet felcserélni, előbb a kérdéseket kell megválaszolni, és utána dönteni a hogyan továbbról, nem fordítva.
És még valami.
Miért vagyunk abban biztosak, hogy nekünk most azonnal meg kell kezdenünk a csatlakozási tárgyalásokat azzal az Ukrajnával, ahol 2015 óta szisztematikusan és folyamatosan elvették a nemzeti közösségek, így a magyar nemzeti közösség jogait? Tették ezt úgy, hogy a jogfosztás nyilvánvalóan ellentétes minden európai értékkel és megállapodással. Most ugyan elfogadtak egy törvényt, amelyet elemeznünk kell, de az egyértelmű, hogy ez a törvény nem állítja vissza a 2015 előtti állapotot. Másrészt a végrehajtása még el sem kezdődött, egyelőre logikus lenne megvárni, hogy mi lesz belőle. Talán nem érthetetlen az óvatosság Ukrajna esetében, ahol még néhány héttel ezelőtt is olyan levelet küldött ki az oktatási minisztérium, amely szerint a diákok a tanórák közötti szünetekben sem beszélhetnek magyarul.
Tehát Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán súlyos kérdések vannak az asztalon. A magyar álláspont az, hogy először ezeket kell lezárni. Jelenleg tehát nem támogatjuk a tagsági tárgyalások megkezdését, mert nem időszerű, nincs előkészítve.
Hasonlóan nyilatkozott Karl Nehammer, Ausztria kancellárja: „Ausztria a jelenlegi feltételek mellett nem egyezik bele a csatlakozási tárgyalásokba Ukrajnával. Ukrajna nem részesülhet kedvezményes elbánásban.”
Igaza van a kancellárnak, hiszen a kettős mércéhez mit szólna például Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia vagy Albánia, hiszen őket hosszú-hosszú éveken át váratta és váratja Brüsszel. Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
Persze igaz az is, hogy Brüsszelben többen vannak azok, akik azonnal megkezdenék a tárgyalásokat Ukrajnával, és gyorsan fel is vennék az EU-ba. De ne felejtsük el, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány az elmúlt években minden fontos ügyben először egyedül vagy szinte egyedül volt. Migráció, Covid, háború és lehetne sorolni. Aztán az élet igazolta, hogy a magyar álláspont volt a helyes. Ezért talán nem nagy kérés Brüsszel és a magyar baloldal felé, hogy az Ukrajna uniós tagságát sürgető álláspontjukat vizsgálják felül.