Orbán Viktor beszédének részlete 2002 februárjából, mely a Terror Háza Múzeum megnyitásakor hangott el - tanulságos visszaolvasni👇

“Ebben az épületben hatalmas erő van. Az áldozatok, a megalázottak, a hozzájuk tartozók, a velük együtt érzők, a nemzet ereje. Visszavágás, törlesztés, bosszú helyett – múzeum. Így is lehet megállapodást kötni a történelemmel.
Sokan érezhetik úgy, a házban történtek bosszúért kiáltanak. Mégis, a szocializmus összeomlása után, a XX. század utolsó pillanataiban az erőszak elszenvedőinek volt erejük nemet mondani a bosszúra.
Önuralom és méltóság kellett hozzá.
Az áldozatok, a megalázottak, a szüleiket, testvéreiket, gyermekeiket elvesztők, a túlélők önuralma és méltósága. Az ő áldozatuk és józanságuk tett bennünket képessé arra, hogy egyetlen élet elvesztése, egyetlen erőszakos cselekedet nélkül szerezzük vissza a nemzet függetlenségét, a polgárok szabadságát. Főhajtás, elismerés, köszönet érte.

A félelmet, a gyűlöletet most rács mögé zárjuk, mert úgy akarjuk, hogy az életünkben, a jövőben ne legyen számára hely.

Rács mögé zárjuk, de nem felejtjük. A ház fala, mely eddig az utca és a szobák közé állított határt, mostantól a múlt és jövő közötti fal lett. Túloldalán, a rács mögött ül már a félelem. Itt, a jövőben a gyűlöletnek nincs többé helye. Ami bent van, az múlttá lesz, mi pedig a jövőnek válunk részeivé. Néhány perc múlva belépünk az épület kapuján. Belépünk a múltba, alámerülünk a Styx vizében. S aztán, ötven év időutazás után, a XXI. századra nyíló kapun át ismét kilépünk a jövőbe. Viszontlátásra, ideát!” - mondta akkor a Miniszterelnök.

️ Ma pedig bezárult a múlt kapuja és mintha azonmód kiszökött volna a múzeumok falai közül is az oda zárt önkény szelleme. A bilincs, bilincs, rács, rács rigmusokat skandáló felhergelt sokaság nemcsak vergődést, de vért is kíván, az őket hergelő politikusok pedig régi kommunista eszközökkel becstelenítik meg a demokrácia és a jogállam 1990 óta felépített szerkezetét.

Aki ma önkényt kiált, igazat mond, mert ugyanarra a valóságra figyelmeztet, amelynek logikája a Terror Háza Múzeumot is életre hívta. Szofisztikáltabb, modernebb eszközökkel, de ma is naponta fogy a szabadság levegője körülöttünk. Az 1956-os forradalom 70. évfordulója a nemzetünket e meggyengült, indulatos pillanatában éri utól.

De az ‘56-osok öröksége a szíveinkbe van írva.
És most mi jövünk!
/A fotó a megnyitón készült, ahol százezres tömeg emlékezett - magam is ott voltam valahol./