Ma egy boltban szívbemarkoló jelenetnek voltam tanúja. Egy anyuka öt-hatéves kisfiával pakolt a kosarába, egy harmincas nőnek a kissrác véletlen nekiütközött, a hölgy pedig kontrollvesztetten esett neki a szegény gyereknek. A döbbenetes az volt, hogy félelmetesen hasonló gunyoros stílusban és szavakkal tette ezt, mint a miniszterelnök szokta . Kísértetiesen ismerős volt az országgyűlésből ez a bolti jelenet.

Majd kiesett a fejessaláta a kezemből, annyira megdöbbentő szituáció volt. Indokolatlan, apró, nem is szándékos konfliktus, egy gyermek részvételével és egy rá adott aránytalanul súlyos és méltánytalan válasz - egy felnőttsége miatt hatalmi helyzetben lévő embertől.

Mintha egy parlamenti adok-kapok képeződött volna le a hétköznapi, bolti közegben.
Dermesztő volt és ijesztő!
Nem adhat ilyen mintát egyetlen politikus sem az embereknek, legyen mégoly nagy celebritás is az illető!

Ha ugyanis minden erkölcsi, kulturális határ rendszeresen felrúgható és a valóság folyamatos átírása, a másik fél folytonos megsemmisítésének kísérlete normalitássá lesz, ezzel a ma is oly sok sebből vérző, nem stabil lelkiállapotú társadalom nagyon sok
és mély új sebet kap majd, amelyek begyógyítása sokkal több időbe, energiába kerül majd, mint a gyorsütemű, politikai haszonszerzési célú lélekrombolás…

Ijesztő volt ez a kis jelenet, mely cseppben a tengerként mutatta meg, mivel játszik az, aki “zs” kategóriás, primitív filmszínházzá silányítja a politika kiemelten fontos kulturális üzenettel bíró művészetét.