A Nemzeti Összetartozás Napján - a teljesség igénye nélkül - érdemes feleleveníteni, mi minden történt a nemzetpolitikában az elmúlt másfél évtizedben. Írjátok meg, hogy számotokra melyik volt a legfontosabb!

️Egyszerűsített honosítás és a kettős állampolgárság bevezetése (2010)
Sokan ezt tekintik a legjelentősebb lépésnek. A 2010-ben elfogadott szabályozás lehetővé tette, hogy a határon túl élő magyarok egyszerűsített eljárásban magyar állampolgárságot szerezzenek. Ennek eredményeként több mint egymillió külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot.

️A Nemzeti Összetartozás Napjának bevezetése
Az Országgyűlés 2010-ben június 4-ét, a trianoni békeszerződés évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A törvény kimondta, hogy a határokon kívül élő magyar közösségek is az egységes magyar nemzet részei.

️A külhoni magyarok választójoga
A magyar állampolgárság megszerzésével a határon túli magyarok országgyűlési választásokon is szavazhatnak. Ez a nemzet politikai újraegyesítésének fontos eleme.

️Magyar iskolák és oktatási programok támogatása
Az elmúlt másfél évtizedben jelentős források érkeztek erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar óvodákhoz, iskolákhoz és felsőoktatási intézményekhez. A cél a magyar nyelvű oktatás fennmaradása és erősítése volt.

️Határtalanul! program
A program lehetővé teszi, hogy magyarországi diákok ellátogassanak a külhoni magyar területekre, és személyesen találkozzanak ottani magyar közösségekkel. Sokak szerint ez az egyik legsikeresebb identitáserősítő kezdeményezés.

️Egyházi és kulturális intézmények támogatása
Templomfelújítások, műemlékfújítások, közösségi házak, kulturális központok, művelődési intézmények és magyar szervezetek kaptak támogatást a Kárpát-medence számos térségében.

️A nemzetpolitika intézményesítése
Létrejött a rendszeres egyeztetés a külhoni magyar szervezetekkel, többek között a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében, amelynek célja az egységesebb nemzetpolitikai fellépés.

️A „15 millió magyar” gondolatának politikai képviselete
A magyar állam felelősséget visel minden magyar közösségért, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek. Ez a szemlélet végig meghatározta a 2010 utáni nemzetpolitikát.