Személyes és pénzügyi, egyéni és kollektív sérelmek egyaránt szerepet játszottak abban, hogy a kuruc népfelkelések évtizedeken át, szinte a XVII. század teljes második felében kitartottak Felső-Magyarországon, és a magyar rendek egy része is szövetkezett velük. Ez a folyamatos népi elégedetlenség kellett ahhoz, hogy Rákóczi Ferenc szabadságharca komoly tömegbázist nyerjen, és hosszú éveken át elhúzódhasson. A török kiűzésével felbátorodó Habsburg politika, illetve a császáriak önszorgalomból elkövetett túlkapásai olaj voltak a tűzre, ám a sokféle indokból kuruc zászló alá sereglettek meglehetősen tarka tábort eredményeztek. Rákóczi zászlóbontása egy reményteli pillanatban történt, a nemzetközi viszonyok későbbi alakulása miatt viszont, a szabadságharc a fejedelem kiváló szervezőmunkája mellett is esélytelen volt a korszak legmagasabb színvonalán álló Habsburg birodalmi hadsereggel szemben. A kuruc és a labanc hadviselés közti döntő különbségekről, Rákóczi politikájáról és szándékairól, továbbá az ország akkori állapotáról Mészáros Kálmán történésszel beszélgettünk.

#magyarnemzet #sorsforditó #történelem #hadviselés #szabadságharc