Joó K. egyik reggel arra ébredt, hogy nincsen borostája. Kidörzsölte az álomcsipát a szeméből, s végigtapogatta tenyerével az arcát, amely olyan volt, mint egy gyereké
Joó K. egyik reggel arra ébredt, hogy nincsen borostája. Kidörzsölte az álomcsipát a szeméből, s végigtapogatta tenyerével az arcát, amely olyan volt, mint egy gyereké