Album Filmajánlók

Annyira hülye neve volt akkoriban ennek a filmnek, hogy mindenki felkapta rá a fejét. A magyar közönség nem volt brit humorilag edukált, így maga a tény, hogy a Monty Python-legenda John Cleese játssza, írja és rendezi a filmet, idehaza nem volt nagy durranás, az már inkább, mennyire mutatja meg dögös alakját a magyar Tony Curtis lánya, Jamie Lee. (Ezt legjobban Schwarzeneggerrel a Két tűz közöttben mutatta meg, sztriptíze igényes és vicces.)

Ha jól emlékszem, a Waczak Szállót is később adta le a Magyar Televízió, eleinte feliratozva, aztán - sajnos - szinkronnal is. Cleese ott volt vadállat.

De vissza erre a filmre, ami angol-amerikai és a nagyon jól futó Kevin Kline-nal próbálták megfogni az amerikai közönséget is, na meg persze az áttörést sosem elérő Jamie Lee Curtisszel.

Egy másik piton, Michael Palin is játszik a filmben, ami amúgy egy tolvajfilm egy csomó vicces jelenettel és árulással, átveréssel. Kline pedig minden idők legsármosabb bajszai közt követel helyet Tom Selleck és Burt Reynolds mellett.
Jamie Lee Curtis tökéletesen megtestesíti az elméletem arról, hogy a szép nő ritkán jó nő, a jó nő meg nem biztos, hogy szép. Hát ő minden, csak nem szép, cserébe …

‘88-ban ez a vígjáték zsáner nem volt annira menő, mert egy ideje Hollywood tesztoszteron-filmeket gyártott szakmányban fegyverekkel és izmokkal (imádom ezt a korszakot!), de mivel még mindig minden nézhető és jó volt, így ez is egy kedves és jó nosztalgiát ébresztő produkció, ami egyébként elmarad Cleese ösztönös zsenialitásáról.

Az “Ottó, ha a bátyám volnál, akkor is veled kefélnék!”-mondat után meg még ha szar is lenne, akkor is jó lenne. De nem szar.

Majd tíz évre rá hárman is felbukkantak a Fészkes fenevadakban.
——
A hal neve: Wanda (1988)
[A fish called Wanda | r: Charles Crichton, John Cleese; sz: Kevin Kline, John Cleese, Jamie Lee Curtis, Michael Palin]