A friss Hotel Lentulaiban Ferencz Orsolya űrispánasszonynak meséltem erről a kevésse ismert sci-firől, mely egy marsi úttal való átverésről szól. Épp ezért inkább kalandfilm/krimi, mintsem sci-fi. Na, de a lényeg, hogy adta magát, hogy nektek is ajánljam.
Ebben a percben tettem be a dvd-lejátszóba gyerekkorom egyik, ha nem is meghatározó, de kedves filmjét. Szeretem a régi sci-fiket, amikor még nem voltak kéznél speciális effektek, trükkök. Hollywood aranykora számomra amúgy is a 70-80-90-es évek, amik érthetően egybeesnek fiatalkorommal. Mai napig szívesem veszem elő őket, mert - talán már unjátok, de - a lassabb tempó, emberközpontúbb párbeszédek mára amolyan nosztalgikus fogódzókká váltak számomra.
Nem lövöm le a fő poént azzal, hogy elárulom, kurvára nem megy a Marsra a Capricorn One, ez ugyanis hamar kiderül, de ahogy ezt a világgal elhitetik, majd aztán ahogy az űrhajósok küzdenek az amoralitással és a hazugsággal, és ahogy ezek után kezdetét veszi egy szökés és hajtóvadászat, na az szerintem tetszeni fog nektek. Kedvenc részem, amikor Brubaker kapitányt kötelezik, hogy pár szót váltson az űrből a Houstonba utaztatott felesegével, és a pár gondolatba elültetett egy csavart, amivel az asszony gyanút fog, de mindenki másnak nem tűnik ez fel, és onnantól melegszik a film.
Ne Apollo 13-at, Gravitációt vagy Az Igazakat várjatok, mert teljesen más!
Ahogy a Star Wars fantasy, az Űrodüsszeia filozófiai műalkoás, úgy a Földi űrutazás sem sci-fi, hanem egy fasza kis kalandfilm.
——
Földi űrutazás (1977)
[Capricorn One | r: Peter Hyams; sz: Elliott Gould, James Brolin, O.J. Simpson, Telly Savalas]