Sziasztok, követők!

Tegnap óta gombolygatom magamban a szavakat, mert választóvonalhoz értünk. Ti is, én is.
Vagyunk itt majd’ 23 ezren. Ha nem tiltottam volna nagyüzemben itt az ellenzéki trollokat az évek alatt, 30 ezren lennénk velük. Nem kimagasló, de hirdetésmentesen szerzett, organikusan összeverbuválódott őszinte csapat.
Voltunk.
Tegnapig.

Kitettem ugye a bizonyos blikkes fotót a holnap megjelenő vitáról. És elszabadultak az indulatok. Engedjétek meg, hogy pontokba szedjem a gondolataimat, reagálva pár tipikus kritikára néhányatok/sokatok részéről:

1/ Vendégként voltam meghívva, így NEM én szerveztem Pankotai Lilit, a műsor a Blikké
2/ Tudtam, hogy Lili lesz a vitapartner, ennek tudatában mondtam igent, mert hiszek a párbeszédben, és abban a schifferi elvben, miszerint ahová jószívvel hívnak, elmegyek (magam is jószívvel hívok vendégeket, ezt kölcsönös kollegiális tiszteletnek gondolom)
3/ A vita holnap kerül ki, mégis többen a megnézése előtt eldöntöttétek, milyen
4/ A vita kulturált volt, benne Lili is (már ha ez szempont), a vita előtt és után is kedves és tisztelettudó volt velem
5/ A közte és köztem lévő jelentős korkülönbség azt mondatta velem, hogy nem leordítottam a fejét, hanem próbaltam érvelni, és elfogadásra bírni az idősebbek felé, bizonyos pontjain a vitának ezügyben még sikerrel is jártam, de majd megnézitek
6/ Felháborítónak tartom, amilyen alpári módon nyilvánultatok meg páran, közte btk-ba ütköző módon egy fiatal lányról! Erre az sem mentség, hogy ő hogyan szokott beszélni. Nektek miért kell? A legdurvábbakat már tiltottam, így ezt nem is tudják olvasni, és a továbbiakban is ellenőrzöm, csak nagyon sok a komment.
7/ Vannak, akiket azért voltam kénytelen tiltani, mert velem, rólam beszélt mosdatlan szájjal, már-már lázítva a személyem ellen
8/ Vannak, akiket ugyan nem tiltottam, de egészen elképesztő módon oktatnak ki a saját szakmámból, erkölcsből, emberi szintekről. Felmerül náluk a kérdés: mennyire kedvelhettek eddig őszintén?
9/ Vannak, akik “csak” csalódtak bennem, hozzájuk az lenne a kérdésem, hogy állítólagos rengeteg nagyszerű műsorom után mégis hogy lehet csalódni egyetlen fotóval, egyetlen elfogadott meghívással. Nekem ez magas, illetve újra felmerül az eddigi “rajongás” őszintesége.
10/ Sokan írtátok: nem mentetek volna el. Nektek azt üzenem: De hisz nektek nem is kell!
11/ Egy nem baráti környezetbe, nem baráti vitapartnerhez érkezni sokkal nagyobb kihívás, mint akolmelegben megegyezni a kormányt dicsérgetve. Viszont nagyobb eséllyel tudom elmondani a mi érveinket olyanoknak, akikhez a mi médiánkból nem jut el hozzájuk az üzenet, MERT NEM NÉZIK.
12/ Titeket is képviseltelek, a ti hangotokat testesítettem meg, bármennyire is nem jut ez sokatok eszébe most
13/ Kioktattatok, lenéztetek, szabotázzsal vádoltatok, a médiamúltamat becsméreltétek jópáran követőimként. Ha közületek vannak itt, nektek ezt üzenem: iratkozzatok le rólam békében! Ilyen áron nem kell követő. “Viszlát, és kösz a halakat!” Akik maradtok, azok legalább olyanok, akik kritikával ugyan, de tisztelnek, és ezt a tiszteletet tőlem is megkapják.
14/ Teljesen értem a Lili iránti gyűlöletet. Tett érte. Nem ezzel a blikkes adással, de tett érte. Bőven van a rovásán! De én mit tettem, ami ezt a haragot indokolja? Én mivel sértettelek meg titeket majdnem annyira, mint Lili?
15/ A lelkiismeretem tiszta

Lesznek még tiltások, mert megjelent itt testületileg a Momentum is, ami magával sodort troll hordalékot is. Arra kérek mindenkit, akik maradtok, hogy őrizzétek meg méltóságotok, és a tanulságos balhé után, megtisztulva a maguk valódi énjét megmutatóktól, csapassuk tovább egy jobb Magyarországért, egy szalonképes és emberi jobboldalért. Maradjon ez a Lentulai-közösség ugyanolyan príma csapat, mint ahogy eddig látszott.

Köszönöm a megértést, az együttgondolkodást és a normális kritikákat!

Puszipacsi,

Krisztián