A Köztársasági Elnöki Hivatal alkotmánybírósági normakontrollra küldte a kastélytörvényt. Ha jóhiszeműen értelmezem a lépést, akkor sem értem a célját. A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit. A törvény lényege pontosan az, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton. A magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni: az épített örökség megóvásába, értékes kastélyaink felújításába és fenntartható működtetésébe.

Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét.

Abban viszont biztos vagyok, hogy történelmi örökségünk, kastélyaink jobb sorsa érdemesek - ehhez viszont változásra és bátorságra van szükség.

Megtisztelő Elnök asszony kitüntető figyelme, hiszen az alkotmányos normakontroll intézményét szinte csak az ÉKM-es jogszabályoknak tartja fönn. Mi pedig nem hátrálunk, hiszen Magyarország előre megy, nem hátra.