Íme, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje.

Baka András 2008-ban annak a strasbourgi bírói többségnek a tagja volt, amely elmarasztalta Magyarországot a Korbély-ügyben.

Érdemes felidézni, miről is szólt ez az ügy. 1956. október 26-án Tatán Korbély János és katonái a forradalom fegyveres szabadságharcosaival kerültek összetűzésbe. A tűzharcban Kaszás Tamás és több forradalmár életét vesztette.

Évtizedekkel később Korbélyt a magyar bíróságok emberiség elleni bűncselekmény miatt öt év börtönbüntetésre ítélték. Ő azonban Strasbourghoz fordult.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2008-ban 11:6 arányban Magyarország ellen döntött. A bíróság szerint Korbély cselekménye az 1956-ban alkalmazandó nemzetközi jog alapján nem volt emberiség elleni bűncselekményként büntethető, ezért a hazai ítélet sértette a törvényesség elvét.

A döntést támogató tizenegy bíró között ott volt Baka András, az EJEB akkori magyar bírája is. Sőt, Baka az ítélet után arról beszélt, hogy a strasbourgi döntés egyfajta erkölcsi elégtételt jelent Korbély Jánosnak.

Ezek tények. Szóval, amikor Baka András bírói és közéleti szerepéről beszélünk, ezt a döntést és az abban vállalt szerepét sem szabad elfelejteni. Már csak azért sem, mert idén emlékezünk meg az 1956-os forradalom 70. évfordulójáról. Az, hogy Baka egy sortüzet vezénylő ember pártját fogta a meggyilkolt forradalmárokkal szemben, finoman szólva nem emeli majd a megemlékezések fényét, ha ő lesz ott államfőként.