Jön végre a nagy európai kitoloncolás?

Az EU-s kitoloncolási statisztikák siralmasak. Az optimista becslések is 20 százalékról szólnak. Ez nem az összes illegális migránsra vonatkozó arány. Ez a szám csak azt mutatja, hogy hány embert toloncolnak ki ténylegesen azok közül, akik egyáltalán kaptak egy felszólítást, hogy el kell hagyniuk az EU-t. Milliók vannak, akik illegálisan jöttek be, de kiutasításukkal és kitoloncolásukkal nem foglalkoznak a hatóságok.

Az Európai Bizottság tavasszal mutatta be az új EU-s kitoloncolási rendelet tervezetét. Ezt tárgyalja az EP LIBE bizottsága (aminek én is tagja vagyok) és a belügyminiszterek tanácsa is.

Tekintettel arra, hogy Rétvári Bence államtitkár e tárgyalásokról szóló beszámolója volt az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának napirendjén, elmentem meghallgatni.

Én is elmondtam, mire lehet számítani az Európai Parlamentben. Áttörésre még mindig nem kell számítani. Az EU-s és tagállami vezetőknek még mindig nincs meg a bátorságuk és hajlandóságuk, hogy megvédjék az európai polgárokat.
A kitoloncolási rendelet csak akkor hozhat változást, ha az Európai Néppárt végre hajlandó lesz változtatni a szoci, liberális, zöld szövetségi rendszerén.

De ami még ennél is fontosabb lenne, az az, hogy megelőzzük az illegális migránsok bejutását az EU-ba, különben mit sem ér a kitoloncolás.

A kitoloncolásokat egyébként könnyen és gyorsan meg lehetne oldani, és ezt az USA bizonyította is. Büntetővámokat lebegtetett be a Trump-kormányzat azokra az országokra, akik nem hajlandók visszafogadni állampolgáraikat. Láss csodát, napokon belül hajlandók lettek. Az EU-ban a kereskedelempolitika uniós hatáskör, nem tagállami. Az EU piacához való hozzáférés a világ legtöbb országának létfontosságú. Az Európai Bizottság önállóan, tagállami és EP szavazás nélkül léphetne. Mégse teszi.