Brüsszel ma végleg kimondta az ítéletet az európai gazdák felett. A néppárti–baloldali nagykoalíció összezárt Ursula von der Leyen mögött, és tudatosan életben tartotta a Mercosur-megállapodást, fittyet hányva a termelők sorsára, a vidéki megélhetésre, a tegnapi parlamenti jelzésre.

És ebben a Tisza is benne volt.
Nem tiltakoztak. Nem szavaztak ellene. Nem nyomtak gombot.
Csendben félrenéztek, amikor dönteni kellett volna. Pontosan úgy, ahogy Brüsszel elvárja tőlük.

Ha a bizalmatlansági indítvány átment volna, Mercosur is bukott volna. Ezt mindenki tudta. Ursula von der Leyen is, a néppárti vezetés is – és a Tisza is. Mégis inkább a hallgatást választották, mert az éles helyzetekben nem a gazdák, hanem a brüsszeli főnökök számítanak.

Az „átmeneti intézkedés” csak fedősztori. A következmény ugyanaz: olcsó, ellenőrizetlen import, letört árak, ellehetetlenített európai termelők. Brüsszel ezt pontosan tudja – és mégis végigviszi.

Ez nem politika, hanem árulás.
És ma végre mindenki számára világos lett:
– kik védik a gazdákat,
– kik védik a hatalmat,
– és kik azok, akik kritikus pillanatban inkább nem szavaznak, csak hogy megfeleljenek Brüsszelnek.