Szűkebb családja körében köszöntöttem ma Etler Jánost 90. születésnapja alkalmából, átadva neki miniszterelnök úr és a kertvárosiak üdvözletét is.

János bácsi a Zala vármegyei Pákán született, mely település a régi időkben – fekvése miatt - még jugoszláv határsáv is volt. Így akkor, amikor már Budapesten lakott, szülei meglátogatásához tanácsi papírt kellett bemutatni a rendőrségen, akik nemhogy megszabták a látogatás időpontját, de néha még el is utasították azt. Hatan voltan testvérek, azonban már csupán a legfiatalabb öccse él, ő 80 éves.

A fővárosba 1959-ben került, és két évvel később meg is nősült, feleségével – akivel a konzervgyárban ismerkedtek össze - immár 64. éve élnek harmonikus házasságban. Két fiúk, 4 unokájuk és 3 dédunokájuk van, akikre nagyon-nagyon büszke.

Ünnepeltünk már igen fiatal korától dolgozott, legtöbbször nehéz fizikai munkát végzett, sőt még olyan vállalatnál is volt munkája, amelyik a szovjet Szputnyikhoz gyártott alkatrészeket. Végül egy igen elegáns és híres belvárosi étteremben volt karbantartó, ahol szerteágazó hozzáértése és találékonysága miatt 16 éven keresztül volt „mindenki Jani bácsija”. Így összességében a munka világa 1949-től egészen 2009 januárjáig határozta meg az életét.

János bácsi rendkívül vallásos, napjait leginkább imádkozással tölti, minden a televízióban vagy a rádióban közvetített rózsafüzért elmond ő is. Ahogyan felsorolása alapján végig vettük, ez legalább napi nyolc.
De gyakran főz is, elkészíti a saját reggelijét, és mint megtudtam, a kert öntözése pedig valóságos hobbi a számára!

Beszélgetésünk során kiderült, családja mellett szülőfalujára is nagyon-nagyon büszke, ahonnan maga a híres-neves Öveges professzor is származik. Sőt többször még az is szóba került, hogy ismerte a családjukat is.

Bár több igen komoly, súlyos betegségen átesett már, rendkívüli hite mindenen átsegítette. Ahogyan mondta, mindannyian Isten markában vagyunk. És a hosszú élet titkának is a Jóistent, a Jóistenbe vetett hitet és az imádkozást tartja.

A legnagyobb szeretettel gratulálok még egyszer! Isten éltesse sokáig, öt év múlva találkozunk!